MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. június 29.

Napirend: - 1. Jelentés Pest megye egészségügyi helyzetéről, különös tekintettel a szakrendelési hálózat kiépítéséről és a megyében lévő kórházak kihasználtságáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–8.

A kollégiumi anyagban szerepel a bölcsödé fejlesztés kérdése. A minisztérium részéről áttértünk arra a megoldásra, amit az orvos-lakásoknál követünk, hogy a saját erö mellé állami támogatást igyekszünk adni, s ezt a bölcsödéknél is alkalmazzuk. Van kilátás, hogy egyre inkább a magasabb szintű tanácsok akaratát érványesitve használják ki a helyi erőforrásokat. Olyan elképzelésünk is van - hasonlóan a bölcsődék létesitéséhez -, hogy rendelőintézeti bővitést oly képoen szélesitsük, hogy amely terület vállal fejlesztést, s anyagilag hozzájárul, oda igyekszünk központi tartalékot adni, megfelelő támogatást nyújtani a nagyobb mértékű fejlesztés érdekében, altalában az egészségügyi osztály működését jónak tartjuk, dinamikus a munkájuk. Arra kell vigyázni, hogy bizonyos tervszerűség és ptemszerüség legyen a munkában. 3 ne csak helyi szempontok adják meg álláspontjukat, hanem az országos lehetőségeket is vegyék figyelembe, nehogy előálljon: olyan irányban dolgozzanak, ami nem reális. Nem látok ilyen téren nagy veszélyt, feltétlenül dicsérendő a dinamizmusuk, s egy pár vonatkozásban a minisztériumnak is meg kell nézni, felül kell vizsgálni a megye egészségügyi helyzetét, s másként kell kezelni mint eddig. 3 néhány területen, ahol a reális lehetőség meg van, nagyobb támogatást és fejlesztést kell biztosítani. Cservenka elvtársnő összefoglalója. A jelentés ig ekszik képet adni a megye helyzetéről és az eüi osztály munkájáról. Kétségtelenül megállapítható, hogy amennyi önerőből létrehozható volt, megvalósult, s ilyen tekintetben az osztályt elmarasztalni nem lehet. SÍ kell ismerni, hogy jó néhány területen olyan lépések történtek saját erőből, amely az egészségügy helyzetébek megjavítását szolgálta. P robiémák, amelyek a megye egészségügyi ellátásában jelentkeznek, nem irányításból, szervezésből fakadó problémák, hanem elsődlegesen a megye eü» kezelése az országos szintű szervek részéről. Gondolom, nem követünk el hibát, ha megálla ltjuk: nem történt r© g időben annak felismerése a minisztérium részéről, hogy Pest megye helyzete a népgazdaságon belül alapvetően megváltozott, ipari jellegű megyévé változott, s súlyosbította a helyzetet, hogy az iparimegyévé válás egybe-esett a mezőgazdaság szoc. átszervezésével. A mi megyénkben van az ország 2 legnagyobb éoitkezése a DCM. és a Dunai Hőerőmű, Olajfinomító, mely több ezer embert jelent, s a megye többi ipari üzemei is nagy beruházásokat kaptak. Bhhez jön a megallithatatlan folyamat, amit a főváros vonzása jelent. 3 tények tehát nem lettek felismerve időben, s nem történtek meg azok az intézkedések, melyek szükségesek lettek volna. Még az ősszel is komoly vezető emberek a minisztérium részéről a velünk történt beszélgetés során elmondták: az összes megyék közül Pest megyének a legszínvonalasabb az ellátása. Nagyon lényeges lenne, hogy ezen a szemléleten alapvetően tudjunk változtatni. Nem arról van szó, hogy m'nden körülmények között az önállósításra törekszünk. Ahol ésszerű és szükséges a kapcsolat fenntartása Budapesttel - népgazdaságilag és egészségügyileg, ott fenntartható, vagy valahol nem hozunk létre létesítményt, ha megoldható budapesti közreműködéssel. De megsérteni az elveket egyik vagy másik részről, nem lehet.