MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. március 16.

Napirend: - 4. Jelentés Pest megye területén lévő üzemek összevonásáról. - - Jelentés. 48–58.

Véleményünk szerint Pest megyében végrehajtott összevonások nem tükrözik eléggé azokat a célkitűzéseket, amelyet a párt és kormány határozatai tartalmaznak, - az iparnak Budapestről fokozatos vidékre való telepítését.) Ha a Pest megyében lévő összes telephelyek számát vesszük alapul, akkor azok 5o %-a Budapesti központhoz tartoznak. sAz összevonások következtében a minisztériumi ipar Pest megyében szerkezetileg is megváltozott a gépipar túlsúlya mellett nagy helyef foglal el- az epitőanyagipar, most folyó beruházások következtében fo.otos helyet kap az energia-teiraelés ás a vegyipar is. A könnyűipar súlya változatlan maradt. Nem történt lényeges változás az egész minisztériumi ipar termelési érték és létszám volumenében sem* Az összevonások óta eltelt rövid idő azt bizonyltja, hogy az összevont vállalatoknál túlnyomó többségben a gazdasági vezetés kialakult. Ez azt mutatja, iiogy a vezetők kiválasztása helyes volt. A kezdeti időben számos helj^en jelentkező séiv tődések nagymértékben csökkentek. A személyi kérdések lerendezésében egyes esőtekben a megyei pártbizottság közbelépése is segitséget adott. Néhány helyen azonban mint a Lenipari Vállalatnál, Diósdi Csapágygyárban ez még hosszabb időt igényel, esetleg intézkedésre is saükség lesz. Az összevont nagyvállalatoknál az Igazgató Tanácsok micdeaiitt megalakultak, rendszeresen működnek, napirendjükön a vállalatokat érintő lényeges kérdések szerepelnek. A megtárgyalás módja biztositja a vezetésben demokratizmus érvényesülését. A tapasztalat azonban az, hogy az igazgatói Tanács elég sok helyen tul gyakran ülésezik, továbbá túlságosan kiszélesítik, na y létszámot vonnak be, ez nehezíti a kérdések alapos megvitatását ás igy nem tud elég operativ lenni* A vállalatok munkájában az összevonások eredeti célkitűzéseinek megfelelően a műszaki fejlesztés központosítása^ a termelés koncentrálása és specializálása irányában kezdeti lepések történtek. Egyes vállalatoknál már kezdeti eredményeket lehet kimutatni. Ezek a célkitűzések azonban a dolgozók széles körében még nincsenek kellően ismertetve, megtárgyalva, sőt egyes üzemekben a vezetők előtt sora eléggé tisztázott. Ezekben az üzemekben a kellő perspektíva hiánya bizonytalanságot szül

? rossz hangulatot teremt a dolgozók között, különösen a műszakiak körében, akik más ter ül OüOií fel é orientálódnak. Komoly problémát jelent az összevonás következtében előállott helyzet a porkohászat fejlesztésében, valamint a Szerszámgépfejlesztő Intézet perspektívájában. Az összevont vállalatoknál nem alakult még ki az egységes nagyvállalati szemlélet, ez bonyolult és hosszadalmas feladatot jelent. Nagyrészt politikai munkát követel meg, de nagyban összefügg a vállalati egyosités célkitűzései megvalósításának előrehaladásával. Ahogyan az anyaggazdálkodás, értéke sitéi