MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. október 21.

Napirend: - 3. Jelentés a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek helyzetéről és munkájáról. - - Jelentés. 51–60.

2 • keves munkaerőt igényelnek; másrészt az állattenyésztésben a fiatalok a nagy időbeni lekötöttség, a pihenőnapok rendszertelensége" esetleg hiánya miatt nem szívesen dolgoznak,, Ugyanakkor különböző meggondolásokból a TSZ-vezetők is inkább idősebbeket foglalkoztatnak az állattenyésztésben. A fiatalok túlnyomó többsége a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetben dolgozik, ahol a téli négy hónapban igen kevés rendszertelen a munka- és kereseti lehetőség. Ezért aki csak teheti inkább az iparban megy dolgozni - vállalva a több órás utazást ás a buszköltséget - mert igy havonként egyenletes és egész évben állandó jövedelemhez Jut. A termelőszövetkezeti vezetők is gyakran kénytelenek elengedni a fiatalokat a téli hóna polcban, üzemben dolgozni, viszont tavasszal ezeknek a fiataloknak csak egy része tér vissza a TSZ-be, mivel az üzemben megtalálta számítását. /Pl. 1962-ben a tápiószelei Keleti Fény TSZ-ből az igy elengedett 16-18 fiatalból csak 2-3 tért vissza .tavasszal.,/ Ha a TSZ nem oszt rendszeresen előleget, vagy alacsony a munkaegység értéke az még több fiatal eltávozását eredményezi. Ezek mellett egyes TSZ-ekben nem is megfelelően foglalkoznak az ott dolgozó fiatalokkal,• felelőtlenül Ígérgetnek és nem É

prtják be a szavukat a TSZ vezetői, vagy nem tanusitanak megfelelő megttést a problémáikkal szenben. Pl, az ujszilváéi Kossuth TSZ-ben napi egy munkaegységet Ígértek a fiataloknak a babkarózásért, s végül csak 0,7-et irtak jóva, ezért 1? fiatal elment dolgozni az állami gazdaságba. Vagy pl. a tápiószentmártoni Rákóczi TSZ KISZ titkára - fogatos MG. technikum levelező hallgatója - már hosszabb ideje kéri, hogy helyezzék a kertészetbe dolgozni, s mivel ezt nem teljesitik, bejelentette, hogy elmegy a TSZ-bőlo Sok helyen tehát, ahol a fiatalok anyagilag meg is lennének elégedve kicsinek tűnő, de az érintettek számára jelentős életbevágó problémák miatt mennek el, illetve nem jönnek a TSZ-be dolgozni, noha ezeket a problémákat kis gondossággal, több megértéssel meg lehetne oldani. Ezek mellett azonban az is elősegíti az elvándorlást, hogy a fiatalok többsége elsősorban a szülők befolyásara nem tekinti ugyanolyan hivatásnak a mezőgazdasági munkát, mint az iparit> Ha az általános iskola elvégzése ucán a TSZ-be xs mennek dolgozni ezt csak átmeneti megoldásnak látják és amikor más lehetőség kínálkozik, elhagyják a T3Z~t. Ez len a szemlélet ellen mind a szülők- mind a fiatalok körében erőtelsen fel kell venni a harcot a KISZ szervezeteknek, de a Párt-, az állami ás tömegszerveknek is>- Ez azonban önmagában nem oldja meg a kérdést. A jó felvilágosító és nevelőmünka csak akkor lesz még eredményesebb, ha a TSZ-k is mind többet tudnak nyújt-ni a tagok, köztük a fiataloknak is, amikor majd a téli időszakban is nagyobb ós egyenletesebb lesz a foglalkoztatás az állattenyésztés további fejlesztésével - és itt a munkaidő, a pihenőnap megfelelően szabályozott lesz - segédüzemágak létesítésével a zöldsághaj tatás és kései zöldnjgfélek termesztésének bevezetésével stb. Ugyanakkor a fiatalok érdeklődését is növelni kell a mezőgazdasági szaknak iránta Ebben a tekintetben igjn fontos a mozőgazdasági tanulóképzés kiszélesítése is, A tapasztalat azt mutatja, hogy azokra a fiatalokra, akik mezőgazdasági szakmai képesítéssel rendelkeznek - ha ténylegesen a tanult szakmájukban dolgozhatnak - sokkal jobban számithat a TSZ. A jövőben tehát elsősorban ilyen módon kill növelnünk a TSZ-ben