MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1963. július 8.
Napirend: - 1. Jelentés a tsz-ek káderhelyzetéről, különös tekintettel a 3004/1958. sz. kormányhatározat alapján kihelyezett elnökökre és szakemberekre. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–13.
Minősítésekkel kapcsolatban: Alaposan megfontoltuk amikor a minősítéseket bevezettük, A múlt évi tapasztalaton, szerint a kihelyezett; szakemberekkel solc lelkiismeretlen foglalkozás volt. üokszor a megye illetékesei nem értesültek csak akkor ami.:or mar másiis: termelőszövetkezetből kérték, ezeken változtatni kellett, és ugy láttuk, hogy a minősités az aminek alapján meg lehet munUájukat Ítélni. Egyiic legfőbb szempont a gazdaság eredményességének vizsgálasa. Az emberekeü így valóban a munkájuk alapján tudjuK megitélni. Ahol a minősítést megfelelően csinálják, ahol a párt első titkára, tanácselnök, elnökhelyettes nem sajnálták az 1-2 órát ott rendkivül kedvező a helyzet. Több szakembertől kapunk levelet, mert most tudják a járási vezetők véleményét a munkájukról. A káderekkel való foglalkozás nagyon lelkiismeretes és emberséges legyen. Hrfeják be, üljenek le és beszélgessenek el vele. Halász elvtárs tette fel a kérdést, hogy alkalmas-e az átcsoportosítás, hogy ott maradjanak a szekemberek. Ez csak részben oldja meg a problémát, hiszen a szövetkezeteknél sok probléma van és sok a bizonytalanság a szakembereiméi. Az emberek általában 5 évre ugy mennek, hogy vissza is jönnek, de nem is foglalkozunk velük hogy maradjanak lent.A közgyűlés bármikor felmondhat az elnöknek. A földesúri rendszerben pld. egy éves felmondással mentek a gazdatisztek. Valami biztonságot kellene adni az embereknek, hogy a szövetkezeti demokráciát egyesek ne értelmezhessék rosszul. A másik probléma a lakás helyzet. Rendkivül rosszak a lakásviszonyok a tsz. kihelyezetteknél, pld. a dányi termelőszövetkezetben a kolonián laknak, nincs megoldva az étkezésük. A falusi viszonylatban elég gyenge az iskoláztatási lehetőség. Gondoskodni kellene, hogy azoknak a gyerekei, akik kimennek termelőszövetkezetbe kollégiumi ellátást biztosítsunk. F el is vetették, hogy legalább azt tudják elérni, hogy a gyerekeik kollégiumba kerüljenek, mert mi lesz belőlük. A káderfejlesztési tervnél fontosnak tartom, hog y a brigádvezetokkel is foglalkozzunk. A munka jelentős része, az emberekkel való foglalkozás áttevődik a brigádvezetői szintre és ha ezeknek nincs megfelelő szakmai Képzettségük, akkor ezek nem tudják a munkát előbbre vinni. A másik fontos kérdés a káderfejlesztési tervnél, hogy biztosítsuk a szakembereket,a fiatalok beiskolázásával. Tapasztalatom szerint legszerencsésebb, ha szakembereket a termelőszövetkezeti tagokból fogjuk képezni. Nézetem szerint nagyon helyes a csehszlovák elgondolás, hogy > éves termelőszövetkezeti tagság után mehetnek a technikumba. A káderfejlesztési tervnél ugyan olyan jelentősnek tartom a szakmai képzettséget, mint a megfelelő politikai képzettséget. Javaslom, hogy a szakmai képhettség melleot a politikai felkészültséggel is foglalkozzanak. Nagyon fontos, ho^y a szövetkezeti elnökök, agronomusok megfelelő marxista képzettséggel rendelkezzenek.
