MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. november 19.

Napirend: - 2. Informatív anyagok. - a) Jelentés a PB 1961. június 20-ai, a cigánylakosság helyzetének megjavításáról szóló határozatának végrehajtásáról. Intézkedési terv. - - Intézkedési terv. 44–52.

II. Az előzetes felmérések alapján megyénkben az összlakosság 2.2 %-a /16.300 fő/ cigány. Számuk a természetes szaporulat és Budapest vorv­zása miatt betelepülés következtében folyamatosan emelkedik. Nagyré­szük cigánynak vallja magát és cigányul is beszél /60-65 %/• A tár­sadalomba való beilleszkedésük megkezdődött /30 %/, mintegy JO %-uk a városok, községek külterületén külön telepeken él, 40 %-uk vándorol A városok, falvak lakói általában nem ismerik ol őket egyenrangúaknak idegenkednek velük együtt lakni, kulturális rendezvényeken, szórako­zásban velük résztvenni. Azokkal a cigányokkal van csak jobb kapcso­latuk, akik már letelepedtek, állandó munkával foglalkoznak és maga­tartásukat Rosszabb ideje ismerik. A cigányok egyrésze nem szivesen áll munkába és az illetékesek nem szívesen alkalmazzák őket. Elkülönülésüket elősegíti még egészségügyi és kulturális téren tapasztalható nagyfokú elmaradottságuk és az a babonás idegenkedés, ami az elmondottak következtében a lakosság kö­rében velük szemben tapasztalható. Ezen elkülönülés felszámolására megyénkben a párt, állami és tanácsszervek részéről már vannak kez­deményezések. A MEGYÉNKBEN ÉLŐ CIGÁNYLAKOSSÁG HELYZETÉTEL KAPCSOLATOS TÁVLATI INTÉZKEDÉSI TERV. 1./ Település, lakás és kommunális feladatok. A cigánylakosság életkörülményeinek megjavításában a legnagyobb problémát az jelenti, hogy zömüknek nincs állandó lakása, eirnek következtében állandó munkábaállitásuk is nehézkes. A cigánylakosság felemelkedéséhez, jelenlegi települési viszonya­iknak megváltoztatása elengedhetetlenül szükséges. Ezért a ci­gánytelepüléseket 20 éven belül fel kell számolni. Ennek érde­kében:

Next

/
Thumbnails
Contents