MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. szeptember 24.

Napirend: - 1. Jelentés az ötéves művelődési irányelvek első évének teljesítéséről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–9.

Horváth elvtárs összefoglalója. A vita során felmerültek, konkrét problémák és egy néhány elvi kérdés. Nagyon fontos elvi kérdés, amit Keleti elvtárs vetett fel, hogy a művelődési osztályon belül nincs egyetértés s különböző viták folynak. Szeretném, ha a VB. ugy foglalna állást, hogy örül a vitának. Nem. is jó az olyan osztály munkája, ahol nem folynak viták, A lényeg az ? hogy ne személyi viták foldanak. Az élet mindennap felvet problémát es eb- . ben csak akkor van mindenkinek egy véleménye, ha az emberek nem mernek vitatkozni, vagy elvtelenek. Vita volt itt a Köfa felhasználásáról. Annak idején ez a dolog ugy indult, hogy a községi tanács rendelkezzen pénazel, amelyet közvetlenül és kizárólag a község problémáinak megoldására hasznúi fel. Kiderült, hogy ez nem olyan egyszerű egy községben, mert mostmár semmi nem a községé, minden tartozik egy-egy megyei vállalathoz, vagy minisztóriumhoz, stb. Kezdetben utépitésre lehetett felhasználni, sók kilométer járda készült el, a vita akkor azon folyt, hogy ki előtt vezessen az ut. Most már sok mindenre fel lehet használni a Köfa alapon befolyt pénzt, könyvtár, iskola, kulturház, orvosi lakás, stb. A községnek megszüntettük az önállóságát s most már minden fctí-áay. intézmény egy községben valamely felsőbb szerv tulajdona, s a községnek ilyen alapon megmondjuk, hogy melyik szervet támogassa. Ott van pl. a nagykőrösi példa, ahová minden előfeltétel nélkül többszáz gyereket mezőgazdasági szakképzésre küldtek. Hely, és anyagi eszköz hiányában vissza tellett irányítani a gyermekeket. Javaslom, kérjük fel Keleti elvtársat, 2 hét múlva jelentse a VB-n, mi történt ez ügyben, ki követett el mulasztást. Szóba került a technikumokra való beiskolázás. Hogy erről nincs szó a jelentésben, és nem foglalkozik vele a negyei tanács művelődési osztálya, ezért nem lehet elmarasztalni őket, nincs semmi közük hozzá. Viszont szükséges, hogy a párt VB. tájékozott le gyen arró1: milyen technikumok, hany fővel működnek a különböző üzemekben. Itegyük felelőssé Baráth elvtársat, hogy közösen mérje fel a MB. többi osztályaival. Az iskolák épitését hagyja-e jóvá a VB. vagy sem? A megyei párt VB-nél nagyjából kezd kialakulni, hogy az egyes elvtársak nem csak akkor szólnak hozzá a vitához, ha salját anyagukat tárgyalják, hanem a másik osztál; jelentésénél is kifejtik véleményüket. Ez a megyei Tanács VB-nél nincs meg. Ott ül 8-lo VB, tag anélkül, hogy kifejtené véleményét, viszont igen sok a meghívott és azok aztan vitatkoznak egymással és 1-2 V3taggal. Llásrészt beterjesztenek a Tanács és a párt VB., elé is 60-80 oldalas költségvetéseket, amelyekben l-l sor van, hogy hol-mit akarnak épiteni. Elvész a tömeg szám között, senki nem tudja teljes egészében átvenni és megjegyezni a tervezetet és sácxikks&mik mégis jóváhagyásra kerülnek. Az megállapítható, hogy az apparátusok irányítanak és nem a testületek. Azt kell elérjük, hogy a legfontosabb dolgokat - pl, gimnázium, stb, épités - kiemelten terjesszek az apparátusban lévő elvtársak a testület elé, Tehát ne az 5 éves terven belül, hanem külön^hivják fel a figyelmet rá, A sok ezer számadat alapos áttanulmányozására sincs idő /1-2 nappal a tárgyalás előtt kapják*kézhez a testületek vezetői/, V ltoztatni kellene a munkamódszeren olyan formán, hogy a kollektiv megvitatás biztosítva legyen, ne terjesszenek be papir és szám halmazt, mintha 0T» elé vinnék, hanem egy-egy kérdést az elvi oldaláról vessenek fel, s azt terjesszék a testület elé. Az is lényeges, hogy akkor hozzák testület elé az egyes építendő, létesítendő kérdéseket, amikor azt még nem hagyta jóvá lo féle szerv, tehát ne formális dolognak tekintsék a VB, döntését,