MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. július 2.
Napirend: - 2. A Pest megyében folyó pártpolitikai munka stílusáról szóló vitaanyag. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3–21.
- 12 Rendkívül bonyolult dolog, de szerintem a kettős- párhuzamos - apparátus fenntartására szükség van, s 1955-ben mikor kinn voltam egy" pártdelegációval a Szovjetunióban azt tapasztaltam, hogy a központtól a járásokig végig az állami apparátussal nagyjából azonos felépítés volt, s meggyőződésem, hogy a mostani területi szervezés inkább ebbe az irányba viszi az össz tevékenységet. Nem tudom, hogy nálunk a párhuzamosság kiküszöbölésére és az itt felmerült úgynevezett társadalmasított funkciók kialakítására megérett-e a helyzet, - véleményem szerint nem. Járás és város összevonását illetően: értelmetlen dolognak tartom, nem is tudom, hogy ez az elképzelés miből táplálkozik. Ugyanis még a legkisebb községnek is van külön pártszervezete, stb, vagy a járási székhelyű községek is Önállóak, s furcsa és helytelen lenne, ha egy nagy város ne lenne önálló. Emlékszem az 5o-es évekre, amikor a varosokat összevonták akkor 195o-től addig, amig vissza nem nyerték minden vonalon önállóságukat, addig az ott dolgozó emberek jórészének ideje illetve ereje az önállóságért folytatott harcban forgácsolódott el. Biztos vagyok benne, hogy a városi emberek nem értenének egyet az összevonással. Aoparátussal kapcsolatban: akkor dolgoztam járási pártbizottságon, amikor titkári invázió volt. Nagykátai JB-n pl. 5 titkár volt, ezek töltötték be az osztályvezető szerepét és tulajdonképpen osztályvezető nemis egzisztált. Szerintem nem volna helyes megszüntetni a járásoknál az osztályokat - amelyek jelenleg is megvannak, visz int azt sem tartom helyesnek, amit Ráckevén kialakítottak, bár ez az ő dolguk. / Horváth elvtár s közbeszól, hogy nem egészen az ő dolguk, mert mi felelünk értük../ /Matusek elv társ : kérték tőlünk a hozzájárulást, hogy megpróbálhassák elképzelésüket, mi ehhez hozzájárultunk, a KB. dec. 5-i határozata lehetővé tette a járások számára a bizonyos fokú átszervezést/. Nekünk a falun lévő pártszervezetek helyzetéből kell kiindulni, hogy van-e arra szükség, hogy a járási bizottság magasabb képzettségű, nagyobb tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező elvtársai a helyi alapszervezet tevékenységet az eddigieknél erőteljesebben segitsék? Állítom, hogy erre nagy szükség van ? de mihelyst a különböző helyeken most függetlnitett funkcióban lévő elvtársakat beviszik a JB-re, ezzel nem lesz nagyobb az alsóbb pártszervek felé a segitség adás. Ha az én osztályom pl. még 5 fővel megemelnénk, akkor is tudnám foglalkoztatni őket, s talán még ki sem járnánk többet a területre mint így* A Ráckevén bevezetett módszert nem tartom célravezetőnek. Feltételezhető, hogy valamennyi időt engedni kell a ráckevei elvtársaknak, hogy maguk is meggyőződjenek intézkedésük helytelenségéről, s azt hiszem a mi VB-nk ne adjon hosszú várakozási időt erre. Dabasi járás is hasonló módszert vezetett be, de megszüntette, nem vált be náluk. Különböző bizottságok létrehozása: most általában az a gyakorlat, hogy az osztályok mellett működnek társadalmi aktivák. Nem tudom, hogy a gyakorlatban ez azonos-e azzal, hogy társadalmi munkásokból néhol osztályt szerveztek.' Itt vigyázni kell, nehogy tul sok társadalmi bizottság jöjjön létre, mert már volt rá példa, hogy ezeknek a bizottságoknak a problémáival volt a függetlenített apparátus elfoglalva. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
