MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. április 9.
Napirend: - 1. A Ceglédi Járási Párt-végrehajtóbizottság jelentése az abonyi József Attila Tsz-ről, valamint a tsz pártszervezetének politikai-nevelő munkájáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–21.
De még az is nehezítette, hogy nagy többsége haszonbéresek voltak korábban, akik jelentkeztek. Ezt nem tudtuk elfogadni. A tervismertető közgyűlést illetően Babinszki elvtárs lényegében válaszolt. Csak az elotervet tárgyalta meg, amit az elnök elvtárs terjesztett a tas,ság elé. Ott 30.05 Ft. jött ki. Itt nem. volt különösebb zugolodás. Hogy miért nem terjesztettük a tagság elé a munkaegység értéket? Ez politikai szempontból sem lett volna helyes. Bár beszélnek róla, de 18 Ft-tól 23-ig. Ezt különösen azzal tudom alátámasztani, hogy amint az idő megengedte, teljes egészében ráállt a tagság a munkára. Április 4.-ét is munkával ünnepeltük. Sőt a vasárnap is munkanappá van nyilvánitva. Persze ez annak tudható be, hogy biznak abban, hogy talán magasabb is lesz a munkaegység értéke, mint 23 Ft. A műtrágyát 1965-ig 250 kg-al akarjuk emelni. Nem más tsz. rovására, hanem abból indulunk ki, - amit már az újságban is olvashattunk, - hogy műtrágya gyárak épülnek. Mi is a távlati tervünket lényegében erre alapozzuk. Az állattenyésztés alacsony hozama azzal magyarázható, hogy takarmány nincs. így az állatállomány sem megfelelő. Ebben az évben is 20 mázsa abrakhiánnyal indultunk. Kevés a takarmánytermő terület. Azután fertőző betegség is pusztitott az állományban. Ez ellen azt lehetne csinálni, hogy néhány állományt kiirtani. Viszont akkor problémák jelentkeznek. Az állat ál lomgüiyt egyszerre lecserélni nem tudjuk, de fokozatosan csökkentjük és betegség mentes állományt alakitunk ki. Saját erőből tudjuk ezt megvalósítani. Es talán, ha mód nyilik arra, hogy a takarmány-termő terület emelkedne, bizonyos mértékig arányban lenne, igy megvalósítható lenne az állomány emelése. A másik kérdés a vetés és köztes vetés. Tervünkben jelentős menynyiségü köztes szerepel. Májusi másodvetésü kukorica 100 hold. Másutt 10 hold. Tarlóvetésü siló 100 hold. őszi bükköny 100 hold. Tavaszi bükköny 100 hold, ezt magnak vetjük, triőrözve.lesz. Főleg olyan helyekre vetjük, ahol a buza kb. 20-25 %-os terméseredményt adna T Azonkivül a köztes babbal is foglalkozunk. Erről bővebbet az Elnök elvtárs fo^ tudni mondani. A takarmányproblémát csak egy féle képpen lehet megoldani. Éspedig a kalászosok vetésterületének csökkentése é3 a takarmánytermő terület növelésével. Persze.nem nagyarányura gondolok. Egy problémát szeretnék felvetni, mert a felsőbb szervek segítségét kérjük, a megoldáshoz. Itt a bank akadályozza a belterjes gazdálkodás fplytatását. Ugyanis ez csak ugy képzelhető el, ha öntözünk is, ^mikor a tervet elkészítettük, 300.000 Et-os hitel szerepel erre a célra, ezzel szemben a megvalósításkor a Bank 100.000 ?t. hitelt küldött. Ilyen körülmények között lehetetlen megoldani a belterjes gazdálkodást,. Saját erőből ezt megoldani nem tudjuk, viszont támogatni kellene ezt az elgondolást, mert ennek van jövője, A mákkal kapcsolatosan annyit, ho :,y a vetési ideje egy hónappal eltolódott. Itt veszély áll fenn, a korai meleg beálltával, esetleg kiéghet. Viszont kénytelenek voltunk a szerződést msgkötni. De, hogyané legyen kiesés, a fennmaradó részt cirokkal vetettük be. Másképp nem tudjuk a terméskiesést behozni. A hússal és tejjel kapcsolatosan pontos adat nincs, mert ez évben vezettük be az önköltség számitást, de ilyen takarmány adottság mellett ráfizetéses.
