MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. április 9.
Napirend: - 1. A Ceglédi Járási Párt-végrehajtóbizottság jelentése az abonyi József Attila Tsz-ről, valamint a tsz pártszervezetének politikai-nevelő munkájáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–21.
Bencsik elvtárs :. Kedves Elvtársak! Néhány gondolatot szeretnék az eddig elhangzottakhoz, ^n a József Attila tsz-t jó néhány év óta ismerem. Lenyegében 1948-ban alakult és^olyan tsz. volt, amely jó hírnévre tett szert nemcsak a ceglédi járásban, hanem megyei viszonylatban is. 4 tsz-t vett már fel. A korábbi 2 tsz-el való egyesítés következtében megfendülés nem volt a József Attila tsz-nél. Mi, amikor napirendre tűztük az egyesitést az elmúlt esztendőben az utóbbi két tsz-el, alaposan megvitattuk a VB. részéről é3 helyesnek tartottuk annál is inkább, mert Babinszki elvtárs is helyesnek tartotta. Ilyen szemszögből nézte mindkét VB. az egyesítést. Kétségtelen, hogy menetközben jó nénány probléma jelentkezett és én is csak alá tudom húzni, hogy szükségessé válik, hogy másfél millió forintot ez a tsz. kapjon. A következő probléma, amit én járási szemüvegen nézek. Szükséges lenne, hogy a megyei Párt VB. segitséget adjon, lépéseket tegyen némi változtatásra a jövőben. Es erről a megyei VB. tagjai is meggyőződhetnek, hogy milyen komoly probléma jelentkezik a sertéstenyésztésnél. Az e.^yik probléma: felső szinten jelentkezik, ahol elosszák a 3erteseket, differenciálni kellene. Es nagyon helyeslem Horváth elvtárs megjegyzését, hogy ugy néz ki, bizonyos kérdésekben nem eléggé körültekintően intézkednek. Olyan utakra megyünk, amire később rájövünk, hogy valóban hiba volt. Pl. a fehárhus sertéseket a TEGI-n keresztül szerzik be. Ezen az alföldi területen a klimát nem birja. Ennek az is toaj, ha meleg van, az is, ha hide^ van és még a tetejében a takarmányozás kérdésében is problémák vannak. Nem mondom, hogj? három év után nem lenne előnyös a tsz-nek is a fehérhus sertést tenyészteni, de ilyenkor, amikor nincsenek meg a megfelelő körülmények. Ezeknek a sertéseknek szükségük lenne időnként tejre, vagy savóra. Ez a sertés lehet, ho,.;y a dunántulon beválik, de itt még nem. Itt a 7 hónapos sertés 3 hónaposnak néz ki, és ez igy ráfizetéses. 30 Ft-ba kerül kilója és 6 Ft-ért veszik át. Ténylegesen ezen a részen a mangalica az, amelyik megfelelő. E tekintetben kellene lépeseket tenni és hangot adni, hogy próbálják a sertéselosztást differenciálni. A másik dolog, ami az állattenyésztéssel összefügg- az elmúlt esztendőben a ceglédi járásban 29 tsz. közös gazdaságában 10.000 kh., a háztájiban 6.000 kh. kukoricavetés volt. A jószágállomány ebben az évben bizonyos fokig emelkedett. Emelni kellett viszont a kalászos termést is, amivel egyetértek. A ceglédi járás szántóterületén 39 % volt kalászos, ebből 30 % kenyérgabona. Most 40 % a kalászos, ebből 39 % kenyérgabona. Az a probléma, hogy a tsz-ek elsősorban a kukoricavetés rovására vetették el a kalászosokat. És az elmúlt évben, annak ellenére 10.000 kh. volt a kukorica, 92 vagon szemestakarmány hiány van, a járásban. Ha most 2.000 kh-val kevesebb kukoricavetés lesz, még nagyobb lesz-a takarmányprobléma. Ebbe beletartozik a József Attila tsz. is. Azonban ezen az arányon mi is tudunk változtatni, szükséges is. Elsősorban azért, mert a járási viszonylatban 5.000 kh. ismeretlen föld van. A tervet viszont erre is megkaptuk. 18 tsz. van, aki nem tudja mennyi a területe. Ebbe tartozik a József Attila tsz. is. Van egy csomó föld, arait-nyilvántartásba kell venni.
