MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. április 9.
Napirend: - 1. A Ceglédi Járási Párt-végrehajtóbizottság jelentése az abonyi József Attila Tsz-ről, valamint a tsz pártszervezetének politikai-nevelő munkájáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–21.
Baráth elvtárs : Elsősorban a pártszervezet életével szeretnék foglalkozni. Megnyugtató, amit Babinszki elvtársék a jelentésben irnak, hogy a pártszervezet a szerepét be tudja tölteni. Ami megragadott engem az, hogy a pártszervezet mellett működő aktiva 26 ember. Maga a pártszervezet 66 fő. Az 1103 emberhez viszonyitva lehet, hogy elég, elég hatékonyan dolgozik, lehet, hogy kevés. A jelentésből az tűzik ki, hogy a munkájuk eredményes. Mégis valahogy ugy szűrtem le a helyzetet, hogy minden ezer holdra jut 10 párttag. Az ember ugy érzi, hogy ha azt akarjuk, hogy a párt szava eljusson minden emberhez és a problémákat le akarjuk küzdeni, mégis több emberre volna szükség, ha nem is párttag, de aki a párttal szimpatizál. Az 1.103 tsz.-tag között számos olyan ember van, aki szimpatizál velük, akik a párt politikáját jónak tartják. De ahhoz, hogy ténylegesen kielőgitő legyen a hangulat a tsz-ben, biztositani kell, hogy azek az emberek segéljenek. Ez bizonyás mértékig összefügg azzal is,hogy milyen erős a pártszervezet. Es milyen széles pártonkivüli aktiva sorakozik fel, márpedig én ezt kevésnek találom. Ugy érzem éppen a nehézségek leküzdése érdekében méginkább szélesíteni kellene ezt a hálózatot. Tehát a tafságra támaszkodva, velük egyetértésben a pártszervezet fektessen nagyobb gondot a pártonkivüli aktivahálózat kiszélesítésére. Ez az egyik dolog. A másik a tsz. vezetői nagyon sok esetben aláhúzták, hogy munkaerő probléma nincs, sőt munkaerőfelesleg van sok esetben. Ebből a tsz. vezetőire igen nagy felelősség hárul. Nem az a jellemző, hogy munkaerő felesleggel küzdünk, hanem az a probléma, hogy munkaerő hiánynyal küzdünk. Ezért sokkal inkább lehet eredményeket elérni, mint más megyében. Megnéztem a kimutatás második oldalát és megnyugtatój hogy a vezetők közül szakiskola, akadémia, egyetem, elnökképzo iskola és egyéb végzettségű van. Emellett azt tanácsolom, hogy a kiváló adottságokat párositani kellene a szakmunkás képzésen keresztül a munkacsapatok iskolázásával. A jövőben a tsz.-ben a tagok és vezetők szakmai képzettségétől függ, hogy milyen eredményeket tudnak elérni. Jó lenne^ ha a pártszervezet erre is gondolna. Következő probléma: felvetődött, hogy a lencsés-tanya nem alkalmas sertéstenyésztésre. En a világért sem Borbás elvtársat akarom bántani, de amikor hallotta az ember Borbás elvtárs nyilatkozatát, hogy "rossz ez a hely, nem alkalmas, el kell vinni az állatokat, stb." rá 2-3 évre húzták fel az épületeket. Felvetődik a gondolat, hogy hol vannak a tanács épitési emberei. Miért engedélyezték mégis az épitkezést? Szerintem a felelősség kérdését itt is fel kell vetni. Százezreket öltünk bele két évvel ezelőtt és most megállapítjuk, hogy rossz. Szerintem nagyon rövid időn belül readezni kell a kenyérgabona és az állatállomány kérdését. Népgazdasági érdek, hogy ez a tsz. ne fejlessze vissza az állatsürüséget. De ha ilyen körülmények között dolgoznak, arra számithatnak, hogy számos állatsürüseg nem lesz. Ezt a minisztériummal is el kellene fogadtatni. Vagy, ha a minisztérium nem tud segíteni, akkor a megyei tanácsnak kellene valahogy megoldani, hogy az államnak ne a gabonatakrmányt adja el, hanem az itteni kenyérgabona felesleg menjen az államnak.