MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. február 12.

Napirend: - 3. Informatív anyagok. - d) Szóbeli előterjesztések. (A gépállomások alkatrészekkel való ellátása; a tsz pártszervezetek munkája; a megyei pártbizottság székházának felújítása; személyi ügyek; tájékoztató a megyei titkári és a KB-ülésen elhangzottakról; tájékoztató a szőlő- és gyümölcstelepítés megyei helyzetéről.) - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 13–22.

- 21 elvégzik., de mihelyt felmerül a nyereség és egyéb kérdés, már rögtön probléma van. Ez egy olyan dolog: falun valahol elromlik egy rádió, vagy televízió, a tulajdonos várja, hogy majd jön a Gelka, vagy az fmsz. gyűjti be, szállitják, valami eltörik, stb. Ez nem jó. és egyébként is ki vállalkozik arra, hogy kocsin, stb. elszállítsa és közben meghibásodik a készülék? Ez tehát szerintem szemfényvesztés, lerázni a felelősséget, és majd évek múlva megállapítjuk, hogy nem vált be, nem oldotta meg a problémákat. A Tanács VB. olyan irányú határozatot hozott, amely lányegében arra kötelez,hogy helyszínen kell megoldani a javítást. Nézetem^ hogy a szolgáltatás terén a tanács ipari része sokkal többet cudna tenni, de nem akar. Az a nézetem' - bár lehet,hogy tévedek - hogy a jogi előfeltételek is megvannak hozzá, csak éppen nem akarják csinálni. Megmondtam Lakatos elvtársnak is, hogy nem azért nem akarják, mert rossz emberek^, hanem azért, mert nem mutatós, nem hoz annyi bevételt, stb. Nem akarok erről a kérdésről most tul sokat beszélni, de valami intézkedéseket tennünk kell, mert rendkívül fontos dolog, nem tehetjük ki a lakosságúnkat annak, hogy ne tudjon nélkülözhetetlen dolgokat megjavíttatni. Ez a kérdés az Államigazgatási Bizottságnál is felmerült, felhoztak egy Csehszlovák példát. Nékünk is kell valami megoldást találni, vagy ugy, hogy a tanács létrehoz olyan javitó váHalatokat, amelyek nem terv-kötelezettek, vagy valamelyik vállalat részlegeként dolgoznak. Ugyanis nem lehet megtervezni, hogy hány cső reped meg, stb. és nincs kilátás nagyobb érték megtermelésére. Létre kellene hozni egy városban, vagy nasjyobb faluban vállalatnak egy részlegét, amely a szolgáltatásokat látná el, az ott dolgozók esetleg fix fizetést kapnának és kiszállási pénzt. Galbicsek elvtársék foglalkozzanak vele a Tanács ipari osztály és a KXSÖV. bevonásával, hogy milyen lehetőségek vannak, hangolják össze véleményüket, készítsék elő és esetleg 1963-ban már foglalkozni lehet vele. Állapítsák meg, hol, mikor, milyen részlegeket kell létrehozni. Nem kell ráfizetni, csak rugalmasan kell me goIdani. Pl. a múltban a szabó, fodrász, stb. otthon űzte a házánál az ipart, most nagyvoraluak vagyunk, nem engedjük meg, hogy a házánál dolgozzon, de helyet nem tudunk neki adni, mert nincs. A PTO-nak ezen a téren nagyon komoly feladatai vannak, egyik munka' társat csak erre a munkára állitsa rá, aki foglalkozzon a lakosság ellátásának problémáival, a különböző tömegszervezeteken, mozgalmakon keresztül. Kapcsolódjon be az agit.prop. osztály is. Azt kell látni^ hogy országos szerv ezt nem tudja megoldani - nem is akarja - . Ez nékünk az 1963-es évre egy feladat, foglalkozni kell vele, tervekbe be kell építeni. Arról is szó volt a KB, ülésen, hogy a vezetésben lesz változás, bizonyos középszintű vezető szervek megszűnnek - igazgatóságok, főigazgatóságok. Ezzel kapcsolatban növekszik az üzemek önállósága. Amikor a mi területünkön szó lesz erről, akkor konkrétan foglalkozunk majd vele. lo