MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 2.
Napirend: - 2. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pb-titkárának jelentése az egyetem rektoráról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 8–37.
Másrészt azt sem olvastam még egyik, határozatban sem, hogy a simazin mellett kell egyoldalúan állástfoglalni. Tehát nem tud cm milyen párt-állásponttal való szembehelyezkedésemről van szó. Egyébként nem kivánok szembehelyezkedni a párt álláspontjával. Németh elvtárs is kért tőlem véleményezést, melyet őszintén elmondtam, ill. megirtam nem fúrási szándékból és nem azért, hogy a párt politikáját alá akarom ásni. Eágalomnak és-nagyon elv :ársiatlan módszernek tartom, ahogyan Virágh elvtárs ellenem eljárt. Ugy látom hogy legnagyobb kerékkötője az előrehaladásnak az egyetemen Virágh elvtárs bizonyult. Engem nem kergetett anyám az asztal körül, hogy rektor legyek, megbizást kaptam az egyetem vezetésére, azt közölték velem, hogy ott bajok vannak, erős kezű emberre van szükség. Abból kiindulva, hogy e munkakört megelőzően elég sok emberrel összetűztem, harcaim voltak, /tanultam belőle /, de nem a fegyelmi volt a módszerem, hanem behivtam az embereket, héha megnem engedhető műdön mutattam rá hibáikra, Írásbeli nyom nem maradt. S mivel a sértő hangnem megmaradt az emberekben, papir nem, egy idő múlva azt hihette az illető ember vagy emberek, hogy nem volt igazam. Azthiszem nekem is változtatni kell magatartásomon. Elhatároztam, hogy ha nem tudok változtatni, nem fogom sértésnek venni, ha nem leszek az egyetem rektora. Szeretem a tanszéki munkát, most is azért dolgozom, hogy jó legyen ott a munka. Legfájóbb megállapítás az, hogy nincs megfelelő légkor az egyetemen és aminek megváltoztatására kértem a PB, segítségét. Az alapszervek támogatnak, taggyűlések támogatnak, a PB. pedig nem támogat. A minisztérium nem ért egyet bizonyos javastataimmal, és így elterjed, ho^y nincs tekintélyem. Nagyon nehéz a helyzetem és még ráadásul ugy látszik el voltam szakadva az élettől, mert támszkodtam a tanárok véleményére, amit különböző értekezleteken elmondtak, hogy jó a légkor, lehet dolgozni. Nagyon súlyosan bánt engem az ilyen támadás. Hallottam ezt-azt, de nem hederítettem rá. Horváth elvtárs az MB-n is egyszer kérdezte, hogyan vagyok Virággal: azt mondtam kb. 3-4- hónapja, hogy jól. Én senkit nem mentem sehová fúrni, ha vita volt, igyekeztem ott rendezni. Most nagyon rosszul esik ez az igazságtalanság. Személyzeti osztállyal kapcsolatban: rektori tanácsülésen döntjük majd el a személyzeti osztály kérdését. Ott vannak a pártszervezetek titkárai, ott vannak a dékánok, szakszervezeti bizottságok titkárai. Megfelelően előkészített anyagot viszünk és megvitatjuk mégegyszer. Kétségtelen, hogy a személyzeti osztály nehezen tud szabadulni a régi szemlélettől, azonban most már kevesebb hatáskőre van. Tudomásom szerint semmiféle kinevezési ügyben nem hoztunk döntést a pártszervezet nélkül, olyan javaslatokat is tettünk, hogy nem lehet megtámadni. Igyekeztünk megválogatni a munkatársakat, jó, tehetséges fiatal tettrekész embereket akartunk hozni, akikkel az egyetem erősödik. Külföldi utazásokkal kapcsolatban: tisztázódtak akkor a dolgok, nem is mertem arra gondolni,hogy valami probléma lesz azzal, Sok jelentkező volt, eleg könnyű volt választani, mert a témánál fogva kilehetett húzni embereket. Egyébként a küldött javaslatainkat sem fogadták el. November 7-i kitüntetésre sok javaslat volt ? ugyanakkor megszokták adni, hogy mennyire tehetünk javaslatot - bár ezt későn mondják meg Elkészült a javaslat, de senki sem kaoott kitüntetést, mert most csak társadalmi munkaért kaphattak kitüntetést.