MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 2.

Napirend: - 2. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pb-titkárának jelentése az egyetem rektoráról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 8–37.

Amikor az egyetem rektorává kineveztek nem mondták el őszinte véleményüket, a Minisztertanács is amikor felmentett a miniszterhelyettesi funkcióm alól a jó munka elismerése mellett mentett fel, de rájöttem, hogy azok az emberek, akik a legtalpnyalóbbak voltak, azok támadtak végül is hátba engem, felvan vetve a Virágh e. levelében, hogy a kari tanácsülésen nem veszek részt. Megindokoltam miért kérem felmentésem: mert a vezető fiatal és azt vettem észre, hogy mielőtt valamit mondana rámnéz, vajon mi a véleményem róla. Én nem akarom befolyásolni az ő véleménynyilvánítását jelenlétemmel, másrészt ha már ^elen vagyok, nem tudom megállani, hogy ne fejtsem ki én is a vélemenyem. Tehát nem akarom őt korlátozni. Egy alkalommal felszólalt Bálint és kifejtette: nem helyes a rektornak az az intézkedése, hogy a tanárokat beszámoltatja a kiszállásról, ez nem volt az egyetemen. Az biztos, hogy ilyen nem volt és lehet, hogy egyes emberekre a beszámolási kötelezettség sértő lehetett, Azért döntöttem igy, mert pl. az egyik alkalommal Keszthelyen volt tudományos értekezlet, egyik vezető vitte a titkárnőjét ésnapokig a Balaton mellett nyaraltak. Mikor megkérdeztem tőle miért volt erre szükség, azt válaszolta, hogy akarta, hogy a látóköre bővüljön, A beszámolási kötelezettség Bálint elvtarsnak rosszul esett, Bálintot ki akarták küldeni a minisztériumból az atomenergiai bizottság megbízásából Svédországba, Leültem Bálinttal, megmondtam néki, hogy miért nem járulok hozzá kiküldetéséhez. Egyrészt: ha a minisztérium ki akar küldeni valakit, jogában áll kiküldeni bárkit, de ne kívánják tőlem, hogy én tegyek javaslatot akkor is, ha nem egyetemi érdekről van szó. Máskor h^xhx is ugy foglaltam állást, hogyha nem az ügyetem ügyéről van szó, akkor nem teszek javaslatot. Másrészt engem nem keresett fel a minisztériumtól senkisem, a személyzeti osztályt keresték fel, nekik is azt mondtam, hogy nem javaslom, később az M-nek is megmondtam, hogy nem javaslom. Bálintot ettől függetlenül kiküldték /P.VB, javasolta/, visszajött, továbbra is az egyetemen dolgozik, semmi káros következménnyel ez a dolog nem járt, Virághtól hallom, hogy az egyetemen olyan vélemények vannak, hogy csak a szoc, országok felé kell kiküldeni embereket énszerintem, kap# országok felé nem kell kiküldeni. Ilyen véleményt én soha nem hangoztattam, ha mód van rá menjünk ki és tanuljunk - ha van megfelelő téma, 'Tehát ez is rágalmazó kijelentés. Horváth János ügye sokszor felmerült: Horváthot még látásból sem ismertem, amikor hire eljutott hozzám, ill. ügyével kezdtem foglalkozni, Ugyanis taggyűlés volt és egyik egyetemi dolgozó élesen vetette fel} arról beszélünk, hogy az egyetemen folyó eszmei-politikai munka elsősorban attól függ, hogy milyen a tanárok beállított sága, ugyanakkor van olyan tanár is, aki szovjet ellenes kijelentést tesz. Akkor megígértük a felszólalónak, hogy az ügyet megfogjuk vizsgálni. Kiderült, hogy ez a kijelentést a taggyűlést megelőzően 6-7 hónappal történt. Az ügyet kivizsgáltuk, meghallgattuk azokat, akik jelenvoltak azon az előadáson, atei amelyet Horváth tartott /én a PB. megbízásából vezettem a bizottság kivizsgálási munkáját/. Hárman hallották a kijelentést, köztük a marxista tanszék vezetője is. Elmondták: 1./ Horváth sarlatánnak nevezte a szovjet tudományt, Másik: rossz véleménnyé volt a szovjet tudományról, - harmadik ember: Liszenkóról rendkívül negatívan nyilatkozott, szovjet biológiát sarlatánságnak nevezte. Ehhez hozzáteszem még, hogy továbbra is ott van Horváth a tanszéken, senki nem etette fel, hogy kerüljön el az egyetemről.