MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. december 4.

Napirend [A 6. napirendi pontot nem tárgyalták.]: - 1. A párt büntető politikájának érvényesülése a megye területén. - - Jelentés. 45–56.

Vizsgálataiul?: szerint abból, hogy viszonylag kevesebb esetben kerül sor súlyosabb börtönbüntetés kiszabására s hogy az alkalmazott börtönbüntetések több mint felében a büntetés végrehajtásának felfügge tosére kerül sor, csak azt a következtetést lehet levonni, ho^y kevesebb a nagysúlyú bűnügyek száma s hogy az Ítélkezés nem sematikus Semmiesetre sem juthatunk arra a következtetésre, hogy viszonylag

/ nagy számban indulnak feleslegesen jelentéktelen ügyek miatt bíinvád: eljárások, A differenciálás tekintetében fennálló hiányosságok túlnyomórészben az elkövető személyében rejlő veszélyesség

3 a "bűnügy politikai, tár sadalmi és gazdasági hátterének felderitetlenségére, másfelől a^ bűnvádi eljárások elhúzódása folytán a bűnügy társadalmi jelentőségében beállott változásra vezethetek vissza* Ha van is ebben a vonatkozásban bizonyos fejlődés, még mindig azt lehet mondani, hogy sem a nyomozati sem a birói szakban nem történik meg az elkövető személyének,, osztályhelyzetének, a differenciálás szempontjából jelentős jellemvonásainak:, az"indítóokokban^ kifejezésre jutó tulajdonságainak tisztázása s ezért sokszor nehéz állást foglalni abban a kérdésben; hogy a rendőr, ügj^ész vagy biró helyesen differenciált-e vagy sem

u Az elkövető kisebb vagy nagyobb fokú társadalomveszélyességére utaló tények és ezek bizonyítékai összegyűjtése helyett bizonytalan értékű " véleményezések " beszerzésére fektetik a súlyt és ezek sokszor nincsenek is.megfelelően a terhelt elé tárva* Korábban-a;rendőri eljárásban az elkövető személyi körülményeit az u.n* " K*T« " volt hivatott dokumentálni

6 Ez a környezettanulmány a terhelt elé nem volt tárható

s bizalmasan kezelt ügyirat volt, mely csak az ügyész és biró tájékoztatására szolgált, természetesen befolyásolta a biró és ügyész állásfoglalását, ugyanakkor a vádlott nem védekezhetett az abban foglaltakkal szemben. A K.T» rendszere élesen ellenkezett a XXc Kongresszus tanításának szellemével s ezért el lett tőrölve

r Ugyanakkor most újból találtunk több nyomozati ügyben u*n? " nyilt rendőri információt mely ha ninct leellenőrizve és tényekkel alátámasztva, nem sokban különbözik az eltiltott környezettanulmánytól. A helyes differenciálást megnehezítő körülmény az

{ hogy nem mindig történik meg a konkrét bűnügy politikai, gazdasági hátterének, azoknak a körülményeknek felkutatása és bizonyítékokkal való alátámasztása, melyekből helyi viszonylatban a konkrét cselekmény tár— sadalomveszélyességének kisebb vagy nagyobb foka állapitható meg

r A^megyei bűnüldöző szervek vezetői időnként értékelik a megye sajátosságait s iránymutatásokat adnak. Ilyen iránymutatásokat adtunk a^mezőgazdaság átszervezése idején tapasztalt ellenséges támadások tárgyában követett eljárásra, az egyes helyeken észlelt nagyméretű termelőszövetkezeti lopások visszaszorítására, a súlyos testi sértések tekintetében fertőzött területeken, az elharapódzott erdei lopások, vagy a közlekedés körében elkövetett különösen veszélyes szabálytalanságok tekintetében követendő helyes gyakorlatraj valamint legutóbb a feszült nemzetközi helyzet miatt fokozottan veszélyes cselekmények tekintetében., A gárások bűnüldöző szervei is rend szeresen értékelik területi adottságaikat és az illetékes pártszervekkel közösen állásfoglalások születnek* Ezek az állásfoglalások azonban sokszor nem realizálódnak a gyakorlatban, mert a nyomozati' és birói szakban nem mindig történik meg a helyi ;büntetőpolitika kialakítását szükségessé tevő tények bizonyítása,Ennek elmaradása szüli részben sokszor azt;az ellentétet, amely az I. és II, fokú ítélkezés között mutatkozik, s mely az I* fokon ki-