MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. december 4.

Napirend [A 6. napirendi pontot nem tárgyalták.]: - 4. Határozati javaslat a termelőszövetkezetek 1962. évi jövedelemelosztásának szabályozásáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 28–36.

- 31 ~ Komolyan elmarasztalták a fehérmegyeieket, ahol ugy vetették fel, hogy sem a részes, sem az anyagi ösztönzés, ezért következett be pl, a legjobb szövetkezetükben, Kápolnásnyeken 4oo kh, kukorica töretlen. Ezen a tanfolyamon, amelyen egy héten keresztül résztvettünk kinn voltak az PM, és a KB. részéről is és az az álláspont alakult ki, az M- részéről, hogy jobb a harmados kukorica 13 q-s terméssel, mint a megmüveletlen 4-5 q-s termés, aminek nincs biztosítva a leszedése, Országosan 668 szövetkezetben volt részes kukorica. Ha a mi arányainkat összehasonlítjuk, akkor ugy néz ki, hogy a többi megyében is legalább ilyen arányú volt a részesmüvelés mint nálunk. Szerintem a gabonánál nincs meg hozzá az erő, hogy megszüntessük a részest. Sem az aratásnál, sem a cséplésnél nem mondhatunk le a részes müvelésről, nem állnak rendelkezésünkre megfelelően gépek, a gépekhez munkacsapatok /tavaly is 2o munkacsapattal kevesebb volt ill, 1961, nyarán, mert 2o gépre nem tudtunk embereket ültetni/ Arra kell törekedni, hogy a tsz-en belül a bank elismerje a tsz. eredményének a tag által végzett aratást, cséplést. Egyébként 1962-ben egy sor ilyen kérdésben, amelyek banki szempontból zavarokat okoztak, végleges állásfoglalás szükséges./Pl. a kertészeti növények leszedése, stb. Olyan álláspont is volt ezen a tanfolyamon, hogy nagy érdeme van pestmegyének abban - a különböző jövedelemelosztási módszerek alkalmazasáért folytatott harc következtében - hogy az átszervezés alatt és azt követő időben a zöldség, gyümölcs es más nagyfontosságú növényi kulturák terén nem volt visszaesés, hanem növekedett ezek termelése, és megfelelő betakarítása. A z eredményességi munkaegység részesedésnek továbbra is jövőt jósolnak, mint a szocialista elosztási mód egyik fejlettebb formájának, amellyel tökéletesítette a megye a munkaegység elszámolási módot, A részesmüvelést azt hiszem két részié lehet osztani: hasznos és jó volt ott, ahol korábban sehogyan sem ment a ^.zdálkodás. Ott előny volt, hogy a föld meg lett müveive ha nem is háromszor, de legalább ketszer meg lett kapálva. Ott nem váltotta be a reményeket a részes müvelés, hogy egyes szövetkezetekben, ahol kialakult a prémiumos alapon való megművelése a földnek és visszatértek a harmadoshoz. Hozzáteszem, hogy a harmados mellett is felhasználták azt a munkaegység mennyiséget, amit beterveztek pl, a burgonya mellett. Ezt a kérdést szinten a tanfolyamon mondták el. Nem tudok pestmegyei viszonylatban a munkaegység ilyen felhasználására példát mondani, de országosan sok helyen megtörtént, A simazin sajnos nagyon kevés, igy ezt sem tudjuk minden gyenge tsz-hez oda adni, dikoraia sem lesz elég. Szerintem a kukoricánál, burgonyánál lehet a nádudvari példát alkalmazni bizonyos módosítással, A mi könyvünk szerint lo-12 van meghatározva, szerintem nyugodtan alkalmazhatunk 15-*2o %-ot, és ezzel megoldható lenne a megfelelő megművelés, betakarítás. Cukorrépánál erre a mi könyvünkben is 28 %, van meghatározva, elfogadható. Az előterjesztést megfelelőnek tartom a megjegyzésekkel.