MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. augusztus 28.

Napirend: - 1. Jelentés a hároméves művelődési program végrehajtásáról és irányelvek az ötéves művelődési program kidolgozásához. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–13.

sikert aratott. Utána jött az isaszegi, ami sok embert mozgatott meg, ezt is fejleszteni kellene. Ahol megvannak a feltételek bizonyos bázisokat jelöljenek meg és anyagilag is oda összpontosítsák az erőket. Véleményem szerint meg kellene oldani Gödöllőn is egy reprezentatív kulturház épitését. Ilyen kérdés a bejáró dolgozók kulturális kérdése is. Ezek kulturális nevelését helyileg kellene megoldani, ha ezt nem találják meg, akkor az ifjúság is helytelen irányba fejlődik, mert nem tudják megfelelően összefogni őket. A bázissal kapcsolatosan felvetem, hogy a kulturális területnek egy bizonyos ágára is kilehetne terjeszteni, ahol arra lehetőség van. A névadó ünnepségekkel kapcsolatosan az a véleményem, hogy igen sokan nem értik a politikai jelentőségét ezeknek a dolgoknak és nem készülnek fel, itt is feladatot kellene megszabni . A jelentés nem veti fel a feladatok között, bár meg van emlitve a helyi kezdeményezés, a helyi erők mozgósításának a jelentőségét. A helyi kezdeményezésnek igen nagy jelentősége van és nem ártana kimondani a feladatoknál a pártszervezetek felé, hogy nagy gondot forditsnaka a helyi kezdeményezés kibontakozására. A feltételekkel kapcsolatosan el kell mondanom, hogy az iskolában a pedagógusok arról beszélnek, hogy tanuljanak tovább és amikor elakarnak menni tanulni, nem tudnak, mert ennek lehetősége nincs megoldva, jó lenne erre is kitérni tartalmi sperspektivával, ez komoly probléma. A cigány kérdésben helyeslem, amit Bradács elvtárs mondott. A jelentés helyesen veti fel a tantestület, lakás és letelepítés problémáit. Ez is olyan dolog, ha mi ebben a kérdésben előre tudnánk jutni, akkor az 5 eves terv végére, annak végrehajtásában komolyan segitene. Pálfi Kálmán elvtárs: Azzal a javaslattal élek, hogy elég ha magát az irányelveket visszük PB. elé. Nekem az a tapasztalatom, hogy nagyon kellő időben jelent meg pártunk művelődési irányzata, a jelentés fedi a valót, amit azzal tudok alátámasztani, hogy nálunk is mielőbb megjelent volna a dolgozók nagy többsége törekedett a szakmai továbbképzésre. 1958-ban több mint 6oo-an jártak szakmai továbbképzésre, ugyanakkor általános iskolába csak 7 fo járt. 1959-éo-ban ez a szám, amikor megjelent a művelődési programm ez felemelkedett a nélkül, hogy csökkent volna a szakmai továbbképzés 5o-6o főre, ami Í96l-ben 13o főre emelkedett. Helyes volt, hogy kaptunk olyan irányvonalat, hogy nemcsak az egyéni művelést, hanem az általános művelődést is fejleszteni kell. Vállalatunlrnál ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy azokat az elvtársakat, akik 1959-ben elvégezték a Műszaki Egyetemet és 24-en nem szerezték meg a diplomájukat most megszerezték. Ezeket az elvtársakat felkerestük a pártbizottság részéről elbeszélgettünk velük, módot és lehetőséget^adtunk nekik ennek elvégzésére. Beindítottunk orosz, nemet es angol nyelvtanfolyamokat, amit más vállalatnál is helyes lenne be-