MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. augusztus 14.

Napirend: - 5. Információk. - b) A tsz-ek gazdálkodásának üzemegység szerinti vizsgálata az 1960. évi zárszámadási adatok és az 1961. évi gazdálkodás alapján. - - Jelentés. 82–90.

A ráckcvci, a monori járás északi részen lévő községekben a gazdálkodási eredmény tanulságai szerint a jelenlegi feltételek mellett az üzemnagyságok felsőhatára 15oo-2ooo kh alatt optimális. Ettől nagyobb területü Tsz-oket nem célszerű létrehozni, - csak kivételesen jó feltételek jelenlétében* A megye többi járásaiban, ahol a községek többségében jelenleg egy Toz-van, - még több évre a jelenlegi helyzet fenntartása célszerű. A községek közötti egyesítés feltételei hosszabb idő alatt alakulnák ki / Buda, Szentendre, Szob, Vác, Gödöllői járások./ 2./ A vizsgsilat egyértelműen bizonyltja, hogy azok a Tsz-ek érnek el a gazdálkodásban jobb eredményt, amelyekben az élő és holt munka összege célszerű felhasználás'mellett a logma^aüabb. Vagyis ahol a szövetkezet vezetősége képes a kézi és gépi munkát ugy szervezni * hogy a szükséges munkát optimális időbon, jó minőségben tudják elvégezni. /Ennek eredményét a 2-os sz. táblázat mutatja./ Ez nagymértékben tükrözi a tagság munkaviszonyát, a vezetők képességét, a gépellátottságot, a talaj domborzati viszonyait, a gépek kihasználhatóságát, stb. A táblázatban kigyűjtött tényszámok azt igazolják, hogy a fonti tényezők leginkább érvényesülnek a 800 kh. alatti szövetkezetekben: a budai, dabasi, gödöllői, szobi, az 15oo kh. alatti Tsz-ekben: monori, ráckevei, váci járás; a 25oo kh. alatti Tsz-okbon: Cegléd járág és város; a 35oo hold alatti T3z-okbon az aszódi, a nagykátai járás Tsz-eibon. A 45oo kh-n fölüli Tsz-ekbon általában ezek még nem jutottak kellően érvénj^re. Ez a táblázat azt is világosan mutatja, ho :y melyik Tszbe

.11 pazarolják értelmetlenül a kézi és gépi munkát, vagyis milyen területnagyságú Tsz-ek azok, ahol a tekintetben következetes szervezést tudnak megvalósítani. A vizsgálatnek oz a pontja azt is igazolja, hogy a megyében még a gép nem szőritja ki a kézi munkaerőt, sőt a géposités jelenlegi fokán és színvonalán az esetek többségében még nem is helyettositi a gép a kézi munkaerőt. Vagyis még hosszabb ideig célszerű a gépesítettség növekedése mellett is növelni a célszerűen felhasznált kézi munka mennyiségét. A kézi munka ésszerű csökkentése a gépesítéají és kemizálás magas fokán valósitható meg / a gépesítést az állattenyésztésre is lcell érteni/ ettől azonban a Tsz-ek még messze vannak. 3./ Az előbb leirt tapasztalatokat hűen alátámasztja az, hogy hogyan alakult a mérleghiány százalékosan a szö• vetkezetek területnagyság szerinti kategóriáiban. A túloldali táblázat azt mutatja, hogy a szövetkezetek területnagyságával ogyonos arányban nő az egyes lcate-