MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. június 19.

Napirend: - 3. Informatív anyagok. - e) Káderügyek. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2.

Szerintem a KEB# magyarázatát lehet alkalmazni, ez növeli az alapszervele felelősségét, de ha én járási titkár vagyok, addig minden egyes alapszervezeti fegyelmi ügyefc - különösen a kizárást ugyanilyen aprólékosan kivizsgáltatok. Az utmutató is magyarázata a szervezeti szabályzatnak és amit én mondtam, az is egy magyarázata. El lehet fogadni, amit Balassa e. mond, de avval értek inkább egyet, amit én leirtam. A többi elvtárs hozzászólásával egyetértek. Hogy meghivjuk-e a VB-re a tagot: egy időben Vácon minden egyes fegyelmi ügyhöz meghivattam az illető embert azért, mert pongyola volt a Fegy.Biz. munkája, később rendesen dolgozott a Bizottság, én magam is több esetben résztvettem kivizsgáláson, stb. és akkor már nem kellett VB. elé hivni a büntetendő tagokat. A tanfolyammal kapcsolatban olyan elképzelésünk volt, hogy néhány előadást kapnak a Fegy.Biz. elnökök a fegyelmi munkáról és azt alaposan meg fogják vitatni. Horváth elvtárs összefoglalója; Nem értek egyet Matűsek elvtárssal^ nem lehet a szervezeti szabályzatot igy magyarázni. Világosan, feÍreérthetetlenül az alapszervezet dönt és ez nagy diferencia. Van olyan dolog, mint nálunk bizonyos káderek kérdésében mi döntünk, vagy van olyan eset, amikor csak az első titkár hagyja jóvá, de nem tehetjük, hogy kivegyük a szervezet kezéből a hatalmat. Abban igaza van Matusek elvtársnak, hogy akkor emelkedik jogerőre, ha a JB. jóváhagyja. Ha elfogadnánk Matusek elvtárs javaslatát, akkor ujat és nagyon bonyolultat hoznánk létre, azt, hogy a járás kizárási ügyben soha nem lenne fellebbezési fórum, kikapcsolnánk, -mindig ő hozná az első fokú határozatot. De ebben az esetben felmerülne, hogy más ügyben fellebbezési fórum, ebben pedig nem. A pártnak ebben a kérdésben világos, egyértelmű az álláspontja. 5-6 évig voltam Fegy.Biz. elnök, tudom, hogy helyes a pártnak ez az álláspontja. Az a helyes állaspont, hogy a járás jóváhagyja a fegyelmi határozatot amit a pártszervezet hoz, különösebb vizsgálat nélkül. Bekéri az iratokat és a referens megnézi, ha nem lát különösebbet, akkor a járási VB. jóváhagyja. Lehetővé van téve, hogy éljen a tag a fellebbezési jogával. A lényeg az, hogy joga van az alapszervezetnek határozatot honni, és a járásnak, vagy városnak kell jóváhagyni. Ez nagyon növeli a pártszervezet felelősségét. Nekünk ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a pártszervezet által hozott fegyelmi határozatot kizárások esotén a járási VB. fegyelmi referense előterjesztése alapján hagyja jóvá. A fellebbezéseket minden esetben Fegy.Biz. elé kell vinni, működtetni kell a Fegyelmi Bizottságot. Ez az, ami elvi kérdés. Másik: hogy meg kell hivni az illető tagot a VB. ülésre, vagy nem. Nem vagyok ellene, hogy meghivjuk, de ebben az esetben minden ilyen ügyet kétszer targyalunk. A mi fegyelmi Bizottságink viszonylag jól vizsgálja meg a dolgokat, ha nem, akkor a VB. úgyis visszaadja ismételt vizsgálatra, l-l nagyon súlyos esetben be lehet hivni embert, de nem tartom szükségesnek rendszerré tenni.