MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. április 10.
Napirend: - 1. Jelentés a tsz-ek 1960. évi zárszámadásáról és az 1961. évi tervek összesítéséről. - - Jelentés. 48–73.
Az .'iliojóny alakulásánál termelékenység, jövő de lom szempontjából nemesik a mennyiségi különbözőség a döntő ; de az is, hogy emellett a közös állomány egyedei alt gyöngébb konQÍoiób„n vannak és kisebb hozamúak mint a háztáji állatok. Ez részben abból következik, hogy . tagok szövetkezetbe lépésük*-* kor a legjobb haszonállataikat tartották meg háztájinak, másrészt abból is, ho^y a növénytermelésnél is elmondottak szerint a közös állomány takarmányellátottsága rosszabb mint a háztájié. Svek óta ismétlődő hiányossági termelőszövetkezet vezetőinknek, hogy kevés súlyt helyeznek a tenyésztői munkára, az állományt főleg vás rlásoól - »,zen belül is hitelből - fejlesztik s az állattenyésztésen belül még a növénytormelésnél is kisebb arány b^n beszélhetünk tervszerűségről Bobon természetesen a járási :.;s megyei irányitásnak is szerepe van, különösen a már emiitett összehangolás szempontjából. Az állattenyésztésnek a további fejlesztést és húsellátást szolgáló jelentőségén kivül másik komoly szerepe >z állati toriak ellátásában van e Megyénk ilyen szempontból különösen kiemelt helyzetben van-, Bw.pest főváros cej,- tojástermék szükségletét tekintélyes mértékben a megye termelőszövetkezetei Uü,í kell biztositaniok. Mivel pedig a népgazdasági igény kielégítésének parancsoló szükségességét a szövetkezet és tagszempontjából feltétlenül össze kell kapcsolni a jövedelmezőséggel, J.gy igen fontos a helyes tartási, takarmányozási,kezelési előírások betartása, általános megállapítás, hogy az állati termékeket drágán állítjuk elő, A takarmányozásnál nem mindenütt^érvényesül a célszerűség és a takarékosság* Tobb tszrínl az egészen alacsony hozamú állatok is huzamos időn keresztül cibraktakarnányt kapnak- holott megfelelő körülmények mellett csík a 10-12 literen felüli, tejhozamu tehenek esetében indokolt az abraktakarmány adagolása. péceli Z-l^.uezc tsz. pl. csak a 12 literen felüli tehenek részére ad abrakot, s igy a múlt évi kísérleti önköltsógszámitás számadatai szerint 2,0J Forintba kerül egy liter tej előállítása. Üf-.voa ez áll az egyéb állatfajok illetve korcsoportok ten; észtésere és takarmányozásra is. A^üásik lényeges szempont még az állattenyésztési jövedeimazőtség szempontjából az anyaállatok fialási forgójának gyorsítása. Ne.;-ely tsz-uoi - 'tulönösen a sertéseknél - megelégszenek az évenkenti egyszeri fialással, sőt némely esetben hónapokon keresztül tartanak és etetnek olyan állatokat, ^melyek a feletetett takarmányt sem súlyban, sem szaporulatban nem aájak viszbz,... Jő rx;l. Aa a sertés fialási forgó növelésére a nagykátai Koreai Barátság tsz, ahol a kocaforgó 200 Az állattenyésztés jövedelmezősége és főleg a tagság jövedelutv 4.célpontjából megemlítendő a öaromfi-ionyésztes, amelynek fejlesztésére a mai viszonyok között kis ráfordítással a legmgfobb lehetőségek vannak, Bzl szintén kevés szövetkezet