MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. január 30.

Napirend: - 1. Jelentés Pest megye egészségügyi helyzetéről, az egészségügyi szervek munkájáról és káderhelyzetéről. - - Jelentés. 32–42.

- 6 - . Mozgó Szakorvosi Szolgálat. 1950-ben 3 járásban volt csak szórványosan gyermekgyógyász és szülésznőgyógyász szakorvosi kiszállások. 1959-ben 9 járásban folyamatosan, 1960 ev folyamán az egész megyében szervezetten. Mig 1950-ben 2 gyermekgyógyász szakorvos működött, ma 31 gyermekgyógyászunk van. A megyének központi megyei gyermekosztálya nincs, vidéken is mindössze 110 ágy áll rendelkezésünkre. Ezért beteg cseesemőink és kisgyermekeink 75 %ya fővárosi és az amúgy is túlzsúfolt vidéki osztályra kerül. Ez akadályozza az^egységes gyógyító-megelőző munka kialakítását

; a kórházi utógondozást és igy nagymértékben hátráltatja a csecsemőhalálozás további csökkentését. A «iobb szakellátás biztosítására a második 5 éves terv első felében Cegléden, Yácott, Nagykőrösön a fővárosnál jól bevált körzeti gyermekgyógyász szakorvosokat állitunk "be. Csecsemőhalálozás

.. 19.69-ben csecsemőhalálozásunk 5.1 % volt. /Az országos 5*3 %*/ A meghaltak 30 %-át koraszülöttek, 30 %-át pedig a légúti megbetegedések feidták. Koraszülött utógondozó osztály létesítésével a koraszülött halálozás lényegesen csökkenthető lenne. Isk

olaegész

ségü

gy. Iskoláskorú gyermekeink egészségvédelme egyenlőre a városokbon tekinthető megoldottnak. Az iskolaegészségügyi ellátás 1950 óta napi 9 es félóráról 1959-re napi 180 órára emelkedett. Iskolásgyermekeinknek függetlenített iskolaorvosaink csak egytized részét képesek ellátni-. A többi az amúgy is mag-terhelt körzeti orvosokra hárul:, Szükséges 51 megyei rendelőintézetben, majd később helyi központokban neve

lé

si tanácsadó, gyermekidegbeteg, gyerm

ekszi

vbeteg go

ndo2

és orth

öpa

dia íetesitese. — . "M rp \ = " • I ;' Járványügyi helyzet. 15-20 évvel'ezelőtt Pest megyében óvenkint 45-50 hastifusz megbetegedés jutott 100 ezer lakosra. Az utóbbi,években csupán 5-6. Hasonlóképen nagymértékben csökkent a diftéria megbetegedések száma. 10 évvel ezelőtt még 25-30 diftéria megbetegedés esett 100 ezer lakosra, ma ez a szám^legfeljebb 3-4. A szamárköhögés, mely súlyos járványokat okozott, ma már ritkábban fordul elő és évről-évre csökken. A gyermekbénulás, mely nagyobb mértékben 1957 és 1959-ben fordult elő megyénkben /1957 • ben 1'30, 1959-ben 232/, az 1957-58 években bevezetett Salfc-féle védőoltások óta csökkent, de tartós védettséget nem adott, Az 1959-6O-bon Sabin-féle vakcinával végzett immunizálások jobb és biztosabb eredményt adtak. 1960-ban csírán 1 gyermekbénulás megbetegedés történt, A vérhas megbetegedesek még mindig elég nagyszámban észlelhetők,enyhe lefolyásúak. Az egészségügyi felvilágosítás fokozása utján a jobb hygienes viszonyok csökkenteni fogják ezeket a megbetegedéseket;* /.100 ezer lakosra 1953-ban 210, a legutóbbi években ez a szám felére csökkent./ Fertőző májgyulladás 1956-58-ban fordult elő legnagyobb szánban /200-nál töb>: 100 ezer lakosra/. Azóta lassan csökkenést mutat.- Általában 10 éven aluli gyermekek kapják meg. Miután gamma-globulin o3 tással sikeresen lehet ellene védekezni, szükség esetén bölcsődék, napközi otthonok, ovódák, illetőleg alsotagozatu iskolai tanulók Oltásban részesülnek. . A fertőzőbetegségek elleni küzdelem leghathatósabb eszközei a megelőzővédőoltások.