MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. december 19.
Napirend: - 2. Jelentés a fegyelmi úton elbocsátott, javító-nevelő munkára ítélt és büntetésből szabadult személyek helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 8–13.
- 9 < <J J Q Keleti elvtárs : CSzintén nyugtalanítónak, tartja a fegyelmileg elbocsájtottak helyzetét. Mint mondja: a jelentés mellékletében szerepel, hogy 11.4-50 személy volt közvádas bűncselekménnyel biróság előtt, felmerült a vitában, hogy ez túlságosan nagy szám. Szerinte nehéz erre vonatkozólag pozitív és határozott kijelentést tenni, - hajlik, arra, hogy azt mondja: nem aggasztó. Összehasonlitva:az 1956. előtti években sokkal több parasztot, stb. Ítéltek el a bíróságok - erre emlékszik, mert serz országos szervnél dolgozott. Érzése szerint az nyugtalanító, hogy az elitéltek túlnyomó többsége munkás, szegényparaszt, tehát általában kisember, és mivel nincs a lopásban jártasságuk, hamar rajtakapják őket, mig a volt tőkések, stb. forint értékben, stb. többet lopnak, csak ügyességük, stb. miatt a nyomozó szervek nem tudják olyan gyorsan felfedezni. Meggyőződése, hogy a munkások közül elitélt emberek túlnyomó része nem a törzsökös munkások közül kerül ki, hanem az ipar feltöltődésével bekerült különféle emberekből, ás ők is rontják a munkásosztályra vonatkozó statisztikát. Szerihte is ujabb, mélyreható vizsgálatra lenne szükség. Hadanics elvtárs! A jelentés legnagyobb értéke - szerinte, hogy felveti a legfontosabb kérdést: hogy a bűnüldöző szervek helyesen hajtják-e végre a párt büntetőpolitikáját, - nincs-e nagyon sok üres-járat. A logikus az lett volna^ ha a bűncselekmények számában lényeges csökkenés állt volna elő - ez mégsem következett be. A bta. 56-os felmentő Ítélet az össz ítélet lo-14 %-át teszi ki. 3z se nem jobb, se nem roszabb az országos adatnál. Máshol is az a helyzet, hogy loo ember közül 14-től bocsánatot kell kérni és felmenteni. 3bben nagy része van olyan, amiről sem ügyész, sem biró, sem rendőrség nem tehet, nem felelős érte. pl. súlyos testi sértésnél, tartásdíj fizetés elmulasztásnál, stb./- amikor a bűnvádi eljárás alatt fizetni kezdi a tartásdijt, stb./ De az esetek túlnyomó része nem ebből adódik, hanem megállapításuk szerint rendőri és ügyészi hibákból. Rendőrségnél alapvető kérdés még mindig, hogy a tebheltet nem engedik kibeszélni, hogy elmondhatná védekezéset. terheltek sem biznak-sok esetben abban, hogy a rendőr az ő védekezését megnyugtatóan tisztázza és inkább bíróságon mondja el védekezését. 3z fontos hiba, mert a bíróságon derül ki. Ügyészség munkájában: ügyészek is sokszor belemennek kai ndós vádemelésbe. Amikor pl. nincs meggyőzodve a bűnösségről, sokszor ilyen esetben is emel vádat, A nag, számú Bta 56. szakasz alkalmazásáról: a nagy szám kimutatja, hogy szemléleti ellentét van a r endőrség és ügyészség gyakorlatában. A szemléleti ellentétet mutatja, hogy mig a rendőrség 1.2o6 személlyel szemben alkalmazta eddig a Bta-t addig az ügyészség 4-szer annyival szemben. ÍTem állítja, hogy minden esetben a rendőrség a hibás. 3z egy nagyon komoly téma, amiről Mrtűsek elttárs beszélt és a lefolytatandó vizsgálat során meg- kell nézni a feljelentési szervek feljelentési gyakorlatát. A törvény elvárja minden állampolgártól, hogy kellő alap nélkül ne rágalmazzanak - de vezetőktől is elvárjuk, hogy amikor a bejeintését megteszi, ne hírekre alapozva jelentsen, hanem konkrét tények alapján. Mint mondja: ugy a rendőri, mint az ügrészi szervek a Bta. 56-os gyakorlatot olyan elintézési módnak tekintik, hogy ha már egyszer elindították, ne kelljen bocsánatot kérni. A-t