MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. október 11.

Napirend: - 1. A Ceglédi Járási Pártbizottság jelentése a tsz-mozgalomról, az őszi mezőgazdasági munkákról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–15.

- 12 ÖÖ/S-o « 3/ Király elvtárs: Javasolja, hogy a cegléd járási VB, tájékoztassa a zárszámadások elkészítése után. a' megyei VB-t, hogy milyen a végleges eredmény, továbbá, hogy a 11. gyenge tsz-ben milyen intézkedéseket tettek, Horváth elvtárs: Egyetértek, hogy tájékoztasson bennünket a JB, de még a zárszámadások megtörténte előtt - az intézkedésekről. Jámbor elvtárs: Elmondja, hogy nem akart hozzászólásában ördögöt feketére festeni, de mint problémát felvetette. Igaza van Horváth elvtársnak, hogy a járás területébe bele tartozik a 2 város is, de most a VB, a járás munkáját tárgyalja, és az ő eredményeikről, nehézségeikről van szó. Másik: hogy a 2 város is ugyanilyen éghajlat alatt gazdálkodott, mint Cegléd járás, de pl, Nagykőrös sem áll sokkal jobban mint a járás. Ezt most még részletesen indokolni nem tudja, de néhány napon belül konkrét száraadatok állnak majd rendelkezésére, melyet ismertetni fog. Ebből következik, hogy nem tesz jót a VB. a ceglédi járási Bizottságnak ha a hibákat nem tárja fel. Igaz, hogy a 31 Tsz. közül 1 kivételével az alapok lerakása megtörtént, - sem a nagyüzem szervezettsége, sem a nagyüzem gazdasága, sem a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges dolgok 1 év alatt nem lettek a szövetkezetekben / 3o-ban/ lerakva/ 11 tsz-ben egyáltalán nem lett lerakva. Másik dolog: elmondja, hogy ő ner; a megtermelt értékek felhasználását elemezte, mert ennek a jelentésnek alapján erre nincs lehetősége, arról volt szó, hogy a tervezett bevétel 35 %-a nem jött be és ezt nem lehet semmire felhasználni. Másik és ebben igazat ad Borbás elvtársnak, hogy ami bejött, annak felhasználását meg kell nézni, továbbá meg kell nézni: mi nem termett meg és miért nem. Vitában szó esett önelszámoló üzemegység létrehozásáról: ezzel egyetért. Véleménye: nem lehet olyan követelményt állitani a Tsz-ek elé, hogy 1 év alat váljanak jövedelmezővé, egyik-másik Tsz-nél több év alatt sem érhető el. Ahol a személyi és tárgyi feltételek kedvezőek, ott gyorsabb a fejlődés, máshol lassan megy, arról nem is beszélve, hogy az alapot meg kell előbb teremteni. Alap beruházásokat kellett végrehajtani, istállókat, stb, takarmány, vetőmagok kellett beszerezni, tehát az ilyen alapok még a 11 gyenge tsz-ben is meg vannak, - ott vannak a tagok, akik dolgozni tudnak - tehát lehet tovább fejlődni. Vita volt a bevétel kiesésnél: meggyőződése, hogy eleve be volt tervezve a bevételi kiesés /ezzel kapcsolatban példákat mond el#/ il