MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. október 11.

Napirend: - 1. A Ceglédi Járási Pártbizottság jelentése a tsz-mozgalomról, az őszi mezőgazdasági munkákról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–15.

- lo oot t - o °<C kezdve mindenki kinn volt, harcolt, végül törvénysértéssel egyesitettük ott a Tsz-t, erőszakot követtünk ott a parasztokkal, mert külön Tsz-t akartak, és most meg lehet nézni ezt a Tsz-t. Igaz, hogy ott volt egy szilárd mag, akikre épiteni lehetett, az is igaz, hogy oda tettünk egy jó elnököt és most ugy gazdálkodik a tsz., hogy nem lesz veszteséges. Igazság az, hogy egy kicsit optimisták voltunk, amikor elindultunk, de alapvetően élt bennünk az a gondolat, hogy nagyon nehéz lesz az első évben megúszni kisebb-nagyobb bajok nélkül - talán egyetlen megye sem úszta meg simán. Nékünk közel 300.000 kh-val kellett indulnunk, millió problémával, tűzfészekkel. Egy sor gazdálkodás elindult, ahol semmiféle alap nem volt, - rögtön a kezdésnél nyakukba zudiilt a tervkészítés, állat beállítás, ló, takarmány, stb. Ilyen körülmények között elvárható-e, ho^y a mezőgazdasági üzemek a tervüket loo %-ra teljesítsék? Nyilvánvalóan nem, Ezeket azért mondom, nehogy pánik hangulatba essünk. Ha a számokat nézem, J>o %-os bevételi kiesés van. De előfordul-e a mezőgazdaságban 3o %-os kiesés nagy aszály következtében? 31o, - meg kell mondani, hogy nagyon komoly aszály volt az idén, pl, terveztek 7o q, burgonyát és 23 q. termett, - répa sincs loo q, pedig jól megkapálták, stb. Ezeket mind látni kell. Most arról van szó, hogy azt meg kell keresni: mi vitte el a meglévő bevételt. Pl. hatalmas építkezések voltak. A jelentésben meg van, hogy mennyi milliót fektettek be a ceglédi járás szövetkezeteibe az idén különböző istállók, férőhelyek, stb. építésére, de hogy arra mennyi munkaegység fogyott el, arról nincs szó, /14.8oo milliót állami h-ból, 6 milliót saját erőből/ Érdemes lenne megnézni, hogy mennyi munkaegységet fordítottak építkezésre. Vagy itt van az eredményességi munkaegység: ez most került alaposabban megvizsgálás alá. A gyakorlatban mi is olyan dolgokra ffiaKflxiftlrtrKrky döbbentünk rá, amire nem számítottunk, pl. hogy az eredményességi munkaegység nem sokat ér, ha a munkaegység értéke nem garantált. Képzeljék el, hogy a Tsz, tagok vállalnak bizonyos mennyiségű területen kukoricát, becsületesen megtermeli, és év végén azt mondjuk, hogy a munkaegység értéke nem ér semmiti Hogyan vállaltatunk vele jövőre területet? a többi üzemágak elvihetik a jövedelmét,a. Most, amikor világosan látni, hogy a növénytermesztés megtermelt értékének jelentős részét elviszik más üzemágak, de ha a növénytermesztést kiválasszuk, ugy mindenki megkapja a megfelelő részesedést, A növénytermesztés jelentős része gépesített, kézimunka ráfordítás nem túlságosan nagy és a növénytermesztésre* az igazgatás legkisebb része megy el. Itt azt akarom kihozni, hogy az ezévi tapasztalatokból le kell vonnunk a konzekvencziát, azt, hogy jelentős mennyiséget garantálni kell, természetben, mert különben nem fog az eredményességi munkaegység elterjedni. Beszéltem más megyéből jött elvtársakkal, elmondták, hogy jelentős terület van harmadában kiadva, mert különben nem művelték volna meg a földet. Király elvtárs vetette fel, de nem fejtette ki egészen, de foglalkozni kell vele: azt hiszem leszögezhetjük - én ehhez tartom magam, addig, amig a Pártbizottság meg nem változtatja - hogy az MB-nek a 4ooo Ft-os irányelvei helyesek, szükségesek és jók voltak. Soha senkinek nem mondtuk, hogy minden holdra, minden Tsz-nek el kell érni. Látszik, hogy jó volt a 4ooo Ft., mert 3,6oo-3.7oo Ft-ot elérnek a tsz-ek, annak ellenére, hogy aszály volt, másrészt egyéb hibák is becsúsztak. Véleményem, hogy valami irányszámot kell adni. Az nem volt jó, hogy időnként, egyes helyeken mechanikusan alkalmazták . A tervezés előtt is meg lett mindenkinek mondja, hogy az elvállalt területre csinálják meg a vetés-szerkezetet. Ez nem sikerült, több oknál fogva.