MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. július 4.

Napirend: - 2. Irányelvek a tsz-ek 1961. évi termelési terveihez. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 7–12.

- 7 ­Kérdést tett fel: Somodi, Matusek és Bori elvtárs, Horváth elvtárs: Mielőtt a hozzászólások megkezdődnének, elmondom véleménye^, majd az elvtársak ehhez is szóljanak hozzá. Véleményem szerint az idei tapasztalatok felhasználása nélkül nem me­hetünk előbbre, és ezek a következők: Ebben az évben olyan tapasztalatunk van, hbgy előirtunk bizonyos vetés­szerkezetet, amely előfeltétele, hogy bizonyos termelési értéket ér­jünk el. Ez a nézet helyes volt és alkalmazni kellett, A megvalósítás­nál komoly számítási hibák csúsztak be, mert a 3 tényező közül az egyik nem lett meg. /termelő eszközök, nyersanyag, munkaerő/ A föld megművelése nyersanyag, trágya, mag, stb. nagyjából biztositva volt, munkaerő nincs biztositva. Szinte az összes mutatóknál a termés­átlag alatta lesz annak, amit egyszerű, rendes müveléssel el lehetett volna érni. Pl, a kukorica kapálása általában egyszer történt, néhol egyszer sem. Hasonló a helyzet a burgonyánál, cukorrépánál. Az a számitásunk, hogy a vetés szerkezetben vissza kell hozni azt a termelési értéket, amit kidolgoztunk, bizonyos mértékben nem sikerült. Ezt figyelembe kell venni a jövő évre. Figyelembe veszi-e ez a terv? Nem-igen, Ez a javaslat több éves át­lagot, mostani vetés-szerkezetet és azt veszi figyelembe, hogy mit akarunk. Még egyszer nem ismétlődhet meg az idei eset. Javaslom a vetésszerkezet kialakításánál a munkaerőre épitsünk. Adott esetben kénytelenek leszünk a termélési értéket alacsonyabbra hagyni. Termelési értéket csak nagy számú és nagy mennyiségű munka^^ befek­tetéssel tudunk elérni. Ha nem tudjuk biztositani a megfelelő számú munkaerőt, akkor csökkenteni kell a nagy munkaigényes növényeket. Lehet, hogy a javasolt érték olyan, amit nem nehéz elérni, mert pl, Bényén 8 q # árpát terveztek és 14 q, lesz, - kukorica viszont nem lesz meg a tervezett q, mert elfelejtették megkapálni. Ott áll 8o kh, kuko­rica egy táblában és teljesen műveletlen. Meg kell nézni - egyes he­lyeken nem -e lehet kukorica, burgonya helyett ősziárpát vetni, itt nem kell kapálni. Ismételten tehát a tervet ugy kell elkésziteni az 1961-es évre, hogy leszűrjük a 6o-as év tapasztalatait. Kukorica vetésterület: nem komoly közgazdász, aki 9 q* kukoricát akar termelni. Javaslom: meg kell nézni pontosan Dabason és megmondani, hogy csökkenteni fogjuk a megye területén a kukorica vetés arányát, ha az árpa nekünk többet hoz. Nem-e kell - figyelembe-véve a munkaerő problémát - más területen is növelni az őszi árpa területét, csökkenteni a kukorica terület egy részét és növelni a kukoricán belül a siló területét, addig, amig nem vagyunk képesek bizonyos mértékben a munkaerő kérdését megoldani. Tűrhetetlen állapot, hogy beültetünk kukoricával x holdat és nem tudjuk megkapálni, ^ Ahhoz, hogy kimondjuk a v ose tc's— szerkezetre vonatkozó javaslatot ha­tározatként, meg kell nézni, biztositva lesz-e a rendes megművelés. Van egy sor olyan ellentmondás, és az honnan ered? hogy pl, Dabason . x szarvasmarha van és ebből 4,1 a tehén, vagy aszódi járásban 12,3 szarvasmarha és ebből 3 a tehén, stb. Itt is figyelembe kell venni a kialakult helyzetet, nem lehet egyik-napról a másikra változást elérni, lassan tolni más iranyban, 5-lo éves tervben. Ilyen vonatkozásban külön el kell készíteni egy 5-lo éves tervet, megnézni,: hogyan lehetne eltolni,egészségesen fejlődött-e vagy sem, - az adott helyzetből szük­ség-képpen adódott-e vagy más befolyás alatt, amit ki tudunk küszöbölni O t -G-rH Oo

Next

/
Thumbnails
Contents