MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. július 4.

Napirend: - 1. Jelentés az 1959/60. évi pártoktatásról, és az új pártoktatási év előkészítésére vonatkozó terv. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–7.

Prop. munka: ebben fogalom zavar van;-hogy tanul, vagy nem tanul? Tanulni 2 feleképpen lehet: tanulni és hallgatni. A mi társadalmunkban nagyon sokat tanulnak az emberek, többen, mint amennyien pártoktatás keretében tanulnak. Pl. rádió, televizió, újság, különböző folyóiratok, stb. mind a marxizmus szellemében készülnek és tanitanak. Más kérdés, hogy a Maraíizmus-Leninizmust ugy tanulni, hogy egyik, vagy másik Kongresszuson Lenin mit mondott. Nagyon fontos a párt történetét tanulni, de erre népünk többsége nem képes es nem is lesz képes még egy ideig a párttagok egy része sem, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs a szocializmus mellett. Érti-e a községi vezető a szövetkezeti dolgot, és hogy csinálja. Igaza van Sófalviné elvtarsnőnek: más dolog érteni és mas dolog megcsinálni. Népünk egésze támogatja a munkás-paraszt kormányt, a szocializmus épitését Miért nem megy a Tsz.-be a paraszt. Azt, ami közvetlenül érinti, még akkor is, ha érti, - azon a nézeten van, hagyják, ne bolygassák. Érti, hogy a szövetkezeti uton kell haladni, de ugy van vele, hogy még nem akar belépni, Hendkivül sok-rétü, sokoldalú ez a dolog, ezt szerintem az elvtársak a jelentésben visszaadják, egy pár fogalmazásban nem elég pontosak. Hogy milyen hatásfoka van az oktatásban, azt megállapitani nem lehet. fe Nagyon örülünk, hogy a hittan oktatásnál csökkenés van, Pálfi elvtárs a w névadó ünnepségekről beszél. Ezzel olyan dolog is jár, hogy ajándékokat kapnak az üzemben, stb. és lehet, hogy emellett egy néhányam titokban megkereszteltetik a gyermeket. Látni kell, hogy a vallás milyen mélyen gyökerezik az emberekben, ehhez hosszú évtizedek kellenek, mig átnevelődnek. Nem is kell nekünk olyan nagyon megijedni, ha falun az öregasszonyok imádkoznak. Megsértjük a lenini normákat, ha türelmetlenek vagyunk, nem vesszük figyelembe a fokozatosságot, a lehetőségeket és olyan kereteket hozunk létre, amelyeken belül képtelenek vagyunk dolgozni. Felmerült, hogy a párttagság és a pártonkivüliek hogyan értik, hogyan állnak hozzá: akik résztvesznek az oktatásban, általában müveit emberek, és könyebb nekik tanulni, mint a munkásoknak. Az oktatással és tanulással komoly probléma van. Nem számolunk azzal, hogy hogyan élünk. Egészséges okos dolog, hogy mindenki most tanul egyetemen, stb. - itt vannak az esti marxista egyetemet tanulok: - a falun ^ élő ember vagy dolgozik, vagy tanul, együtt nem megy a kettő. ^ Az uj oktatási év kialakításánál figyelembe kell venni, hogy azok az elvtársak, akik a leg-exponáltabb helyeken, munkaterületeken dolgoznak, ne szorítsuk arra, hogy kötött tanfolyamokon tanuljanak, - majd ha megszilár_ dult a területükön a Tsz,, akkor tudnak nyugodtabban tanulni. Ki megy pl. az ember a monori járásba: ott a járási PB-n szinte minden egyes elvtárs tanul, most folynak a vizsgák, egy lelket sem lehet benn találni. Hasonló a helyzet a járási tanácsnál is. Ezt nem lehet megengedni. Azt figyelembe kell venni, hogy nálunk az ovodában is a marxizmust tanitnák, a különböző hírközlő szerveken keresztül hall, értesül dolgokról a né Ahhoz, hogy tényleg a mi embereink azt mondhassák, hogy a tudományos Marxizmus-Leninizmusban teljesen jártasak - elég hosszú idő volt eltelni. Azt kell elérni, hogy megértessük tfelük a feladatokat. Arra kell törekedni, hogy minél több előadásos propagandát tartsunk. Népünk oktatása kezdődik az ovodánálé és minden, ami az országban történik szellemi vonalon, az a marxizmus-leninizmus szellemében van. Nem szabad elkeseredni, ha látjuk, hogy egyik másik helyen nehézséggk vannak. Törekedni kell, hogy amit lehet - a maximálisat hozzuk ki, de ne essünk túlzásokba. Senkit nem lehet erőszakolni, se az oktatási formára, se a tanulás mennyiségére, se minőségére, azon kell lenni, hogy tanitsuk népünket, kit milyen módon lehet. Javaslomi fogadjuk el az előterjesztést, a jövő évre vonatkozó szempontokat, amelyet menet közben ugy is meg kell majd tárgyalnunk /tematika