MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. június 30.
[Az MSZMP Pest Megyei Párt-végrehajtóbizottságának és a Pest Megyei Tanács VB közös ülése.] - Napirend: - 1. Pest megye II. ötéves tervjavaslata. - - Előterjesztés. 17–101.
A kéziszerszámok termelés emelkedése 37 Ezt az emelkedést a Szerszám és Kisgép Értékesítő Vállalattal lefolytatott tárgyalás alapján állítottuk be. A vas és fémbutortermelést anyagellátási nehézségek miatt, a vasöntvénytermelést pedig kapacitásbővüléshiány miatt azonos szinten irányoztuk elő. 3./ Epitőanyagiparágba n a tervez.ett irányelvek égetett mészből 2o, égetett téglából 12 és tetőcserépből 115 ÍJ-nál nagyobb fejlesztést tesznek szükségessé. Javaslatunk szerint a termelés emelkedés 35 0-os, a munkáslétszám 17 %-al, a termelékenység pedig 15Ja-a3, pő. „ A termelés felfutást alapvetően a tinnyei 2 db aknakerAence felépítésié okozza. Az égetett mész. termelés növekedésének meghatározásánál figyelembe vettük, hogy az uj beruházás üzembelépése után a jelenleg jaég működő 9 db rossz hatásfokú és elavult állagú farkasrenszerü kemencék közül 1963-ban 2 db-ot, 1964— ben további 2 db kemencét kivonunk a termelésből. Fentiek alapján az égetett mész termelés a tervidőszak végére 53 %-al emelkedik. Az égetett tégla termelés 22 %-os emelkedését az indokolja, hogy 1961-1962-bon . a tervezett felújítások következtében, a kapacitás számításokra alapítva ilyen mértékű felfutás várható. A tervidőszakban égetett tetőcserép termelést nem terveztünk, tekintettel arra, hogy a pátyi cserépgyár fejlesztése beruházási keret szük volta miatt nem került betervezésre. ...... r ' •4./ Hüanyagiparágba n a tervezési 'irányelvek 4o-45 /*-os fejlesztést irányoznak elő. Javaslatunkban loo%-os termelés emelkedést terveztünk. Az irányelvtől eltérő jelentősen magasabb termelés emelkedést olyan megfontolások alapján állítottuk be a tervjavaslatba, hogy messzemenően figyelembe vettük a műanyagipar térületén fennálló körülményt, amely szerint jelenleg a termelési folumen mintegy 4o c,o-a fedezhető a központi anyagkészletekből, a termelési érték további 60-60 ;ó-ának anyagfedezetét a központi anyagkeretek közvetlen igénybevétele nélkül szerzik be a műanyagipari termeléssel foglalkozó vállalatok. Tekintettel arra, hogy az ötéves terv irányelvei alapján központi anyagkeretok terhére mintegy 4o 'yj-os felfutás irányozható elő, továbbá a jelenlegi helyzetből kiindulva, feltételezve, hogy a tervidőszakban továbbra is sikerül 4o-6o >i-os termelés felfutásnak megfelelő anyagot biztosítani a központi keretek igénybevétele nélkül /hulladék anyagok felvásárlása, megrendelők által biztosított alapanyag/, a műanyagipar termelés felfutása IQO /J-ra megoldható. Az Ipari osztály a vállalati javaslatokon alapuló 322 ;ü-os termelés felfutást képviseli. Ezt a nagymérvű felfutást egyrészt a műanyagipari termelő kapacitásoknak 11 millió forint értékű /öcsi/ beruházások utján történő felfejlesztésére, ^másrészt arra az elgondolásra alapitja a szakosztály, hogy a szükséges alapanyag mennyispg részben hulladékfelvásárlásból és a megrendelők által rendelkezésre bocsájtandó anyagmennyiségekkel, másrészt a központi anyagkeretekkel szemben támasztott fokozott igények utján biztositható lesz. A szakosztályi javaslattal nem értünk egyet, mert annak ellenére, hogy a központi kereteket nem érintő anyagbeszerzési források jelenlegi színvonalát a tervjavaslat összeállításánál figyelembe vettük, a lehetőségek alakulásának bizonytalansága folytán erre maximális tervet építeni nem lehet. A tervezés realitása szempontjából ugyancsak nem érthetünk e&yet atermelő kapacitások nagymérvű fejlesztésén alapuló /4 millió forint építés, 7 millió forint gép / termelés felfutással, amikor a termelés anyagszükséglete nem látszik biztosítottnak. 5./ faiparba n a tervezési irányszámok a bútortermelés 38-4-0 c/o-nál magasabb'fejlesztését teszik lehetővé. Javaslatunkban a tervezett termelés emelkedés 75../"ó-os, a munkáslétszám 33 fo-al, a termelékenység pedig közel 32 y<?~a l nő a tervidőszakban. A magasabb fejlesztést az irányelvek lehetőségei alapján a kereskedelmi igényekre, a beruházásokra és a megvalósuló termelő kapacitásokra alapoztuk. Az iparágban 3,8 millió forint fejlesztés eredményeként a termelés nagymértékben növekszik, a bútorgyártás területén az arány ezen belül is főleg a fényezett és dörzsölt, valamint a kárpitozott bútorok gyártása irányában tolódik el. Ezek szerint az összes bútortermelés a jelenleginek több mint két és félszeresére, a fényezett és dörzsölt bútorok termelése pedig négyszeresére emelkedik.
