MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. június 6.

Napirend: - 2. Jelentés a KB 1960. február 12-ei, illetve a megyei pártbizottsági 1960. február 25-ei határozatának végrehajtásáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 22–28.

- 25 ~ Van olyan probléma is t hogy az ősszel sok kalászost vetettek. Ennek van olyan előnye, hogy a szövetkezetnek erre nem kell nagyobb munkát forditan azonban nem számoltak azzal, hogy a kapás területen mencyivel nagyobb ho­zamot lehet elérni, A PB, által jóváhagyott reális irányszámok megvalósí­tását ez a tény is akadályozza. Területfelosztásról- amellett, hogy ők egyetértenek ezzel a dologgal ­elmondja, hogy a járási szervek /párt és tanács/ egy negyed részét, vagy még kevesebbet foglalkoztak vele, mint a megyei P. és T, szervek. Még az elvek ismertetése is igen felületesen ment. Ez arra kell figyelmeztesse a PB, és Tanács vezetőit, hogy a járási szervekkel többször, nagyon alapo­san átbeszéljék a tennivalókat. Véleménye, hogy az ellenőrzésnél volt egy kis elcsúszás, talán még őszinteség hiánya is, A határozat végrehajtása szempontjából szükség van komolyabb mértékben az ellenőrzés fokozására. Jámbor elvtárs: Kurucz elvtárs az erdőgazdaság merevségéről bedéit: sajnos ezen a téren - mint mondja Jámbor e, - nem tudnak sokat tenni. Az er#dqgazdasáságot % kormány-rendelkezések kötik - az MB, is levélben hivta fel a JB-ket hogy a fa kivágásoknál teljes mértékben tartsák magukat a törvényes rendelke­zésekhez. Keleti elvtárs beszélt az átmeneti intézkedésekről: Elmondja, hogy mind azok az átmeneti intézkedések, amelyek a kormányzat részérói megjelentek, azon vannak, hogy érvényre juttassák, azonban a Tsz, gazdaságokban a tag­ság munkába való bevonását, az anyagi érdekeltség megoldását nem átmeneti intézkedésnek tartja. Az eszközét, hogy terület felosztással kell most, későbbi időben más eszközökkel kell érvényre juttatni - ezzel szintén egyetért. Most sem ugy gondolja, hogy mindent kizárólag a területfelosz­tasra tenni fel, hogy ez az egyetlen kérdés, amely az alap problémákat megoldja. Nemcsak üzemszervázesi és gazdálkodási, hanem politikai kérdés­nek is tekinti a munka vitelét, nem csak a mezőgazdasági osztály, hanem agit, PTO. és a VB, szempontjából is, A Tanács egy korábbi jelentése szerint kb, a Tsz, t agság 4- 54-55 dolgozik a növénytermesztésben, és ez kevés. 42,ooo családról van szó, ^ ezek ugyanazon a föld mennyiségen gazdálkodtak egyéni parasztként, akkor • családonként 2-3 ember dolgozott a földön, most altalában 1 fő. Hogy ez a kérdés nem egyszerűen gazdasági intézkedést, hanem politikait is jelent, ezzel kapcsolatban elmondja a Tápiószecsői példát. Egyetért Dajka elvtárssal, hog^ az 1961 éves tervet ez év augusztusában kell hozzákezdeni elkésziteni és még ebben az évben jóváhagyni, Horváth elvtárs összefoglalója: A legutóbbi KB, ülé en. vagy megyei titkéri értekezleten felmrült a faki­termelés kérdése. Szóvá tették ott az értekezleten a résztvevők közül, hogy van egy-egy tsz, amelynek 3o-4o kh. erdője van, ezzel szönbencsak kis mennyiségű fára lenne szüksége saját építkezéshez^ de nem vághat ki vát. Ott ugy reagáltak rá az Elvtársak, hogy az FM. nezze meg ezt a prob­lémát. Ez bele tartozik a termelőszövetkezetek ez évben elkészített tervétek bi­zonyos teljesítésébe, továbbá több állatot kell beállítani a tsz-ek-nek, mint amit a tervükbe beállítottak, ehhez több pénz kell. Csökken tehát a munkaegység értéke. Most saját erőből, saját eszközökből kell épitkez­niök, - pl, fa-anyag - de ezt a saját erdőjükből nem vághatják ki. Felme­rül, hogy akkor mi a saját eszköz. Egyetértek, hogy a tarvényeket tart­suk be, de ne űzzenek ebből emberek sportot.

Next

/
Thumbnails
Contents