MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. április 5.
Napirend: - 2. A Pest megyei állami gazdaságok 1959. évi munkája a zárómérleg alapján és az 1960. évi feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 7–13.
- 8 - 0006 7£ A múlt ávi vizsgálat során azok a gazdaságok, melyek felül lettek vizsgálva, a segitsóg-adást elfogadták, gyümölcsöztették, de Lőrincz elvtárs piszkálódásnak vette/- minden egyéb dolgot annak vesz/ Hag^j ából már akkor látszott, hogyan fogják zárni az 1959-es évet, tehát személyesen is felősnek érzi magát azért, ahogyan a törökbálinti helyzet alakult* Az alacsony termelési szintet mutató növények problémája: itt a gazdaságokkal és az egyes igazgatókkal tovább kell erősíteni a differenciált vezetést a megyei igazgatóság részéről* A megyei Párt VB, az elmúlt esztendőben azt állapította meg. hogy pazarlás volt a kézimunkaerővel az ÁG-k-ban, Ha a felsorolt mutatókat nézi a jelentés oldalán, azt állapithatja meg, hogy ebben a kérdésben nem történt megfelelő előrehaladás* Pl* a kenyérgabona kézimunkájánál a bérfelhasználás 3o6 Pb, 1 q. termékre 5*1 óra iut. Ha ezt összeveti a termésátlaggal, akkor 55 óra jut 1 holdra* Az AG-k gépesítési szintjét figyelembevéve, ez magasnak mondható* Véleménye, hogy a kézi munkaerővel való további takarékosságra kell fordítani az erőt és a figyelmet. Az 196o-as célkitűzésekkel egyetért, pozitívan értékeli a gazdaságok tervezését. Megint jelentkezik a törökbálinti ÁG. több, mint 1 milliós, Perbál -ed milliós mínusszal* Ami az 1965-ös célkitűzéseket illeti: elmondja, hogy nem ismeri a főigazgatóság irányszámait, de ismeri a kongresszus néhány termékben elfogadott határozatát, álláspontját* Pl. a Kongresszus célkitűzése, hogy loo kh-ról 128.5 q-s vegyes hust kell lehozni. Az ÁG-k tervezése szerint 1965-ben 86.7 <1* hust adnak* Tejnél nagyjából a célkitűzésnek eleget tesznek* Itt azt kell megvizsgálni, hogy hogyan, miképpen lehet megnövelni a sertéshús termest* A szarvasmarhánál a 1965-ös 38*2 &-os tervet alacsonysága miatt sem tartja rossznak, mivel ebben benne van a tsz-ek üszővel való ellátása is* Sertést ebben a kérdésben nem hasonlítja a szarvasmarhához, egyrészt a szaporasága végett, másrészt abból a szempontból, hogy tsz-ek-ben tenyésztésre alkalmas süldők nagyobb mértékben lesznek 1965-ben és nem szorulnak annyira az ÁG-k-ra, mint a közeli években. Tehát vélemécye, hogy az állatokra vonatkozó célkitűzéseket meg kell vizsgálni és ha szükséges, lehetséges, megfelelő intézkedéseket kell tenni, A jelentéshez csatolt mellékletre elmondja, hogy nagyon érdekes dolgokat mutat, hogy jelenleg az 4G, Kközel dupláját termelik a bruttó termelési értékben, mint a Tsz-ek. A Tsz-ek átlagban 3.212 Ft-os, az Á.G-k 6,73o Ft-os termelési értékkel rendelkeznek. Javasolja: a VB. értékelje pozitívan az elmúlt évi gazdálkodását az Állami Gazdaságoknak. Bori elvtárs: Elmondja, hogy nem kiván részletekbe bocsátkozni az emiitett 2 ÁG-val kapcsolatban, ő maga is szeretné, ha külön-külön a 2 gazdaság problémáját megvizsgálnák, ez segithet a JB-n ós az MB. lévő elvtársaknak is. Azonban néhány problémát megemlít, amit szükségesnek tart figyelembe venni a 2 gazdaság megítélésénél. Pl. a területi adottság, - egyrészt magának a területnek a fekvése, talaj minősége, Budapest közelsége, szivó-hatása, az emberek minősége, összetétele, stb. befolyásolja egy gazdaság helyes munkáját. U
