MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. március 7.

Napirend: - 4. Különfélék. - d) Káderügyek, tagfelvételi ügyek. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3.

Tapasztalatuk, hogy a patronáló üzemeik, gazdasági segitsége mellett legjobb a kulturális segítség, Mult év augusztusban a patronáló üzemek 98 #-ban megrendezték a munkás-paraszt találkozót. Film vetítésnél, stb.nél igyekeznek segitséget nyújtani. Egyes helyeken felvetették az üzemek, hogy az üzem által ajándékozott vetítőgépeket nem használják a Tsz-ben, azokat elhanyagolják. Nem tartja jónak a járás és a kerület kapcsolatát. Pl. a járási PB-re meghivták a kerületet, a patronáló üzemek képviselőit, de sem a JB, sem a pártszervezetek titkárai nem szóltak politikai segítség nyújtásról. Nem vetették fel, hogy mit adnak és mit kérnek. Tudnának komolyan segíteni, A járásnak és a kerületnek a patronáló munka eredményesebbé tétele szempontjából sokkal szorosabbnak kellene lenni a kapcsolatnak. Va^^y a kerületi elvtársakat hivnák, vagy a JB, menne a kerülethez megbeszélni a problémákat, és azt, hogy milyen irányú segitséget kérnek a patronálóktól. Javasolja, hogy a VB. a patronáló kerületek és a JB-k szorosabb kapcsolatára hivja fel a járási Bizottságok figyelőét, Sompdi elvtárs: •

Tapasztalata alapján a Tsz-ek nem igénylik a patronálóktól a politikai segitség adást, "isősorban az uj tsz-ek a segitséget elsősorban gazdasági szempontból várják és igénylik. Véleménye, ha az üzemek erkölcsös és törvényes alapon segitik a tsz-eket, lehetőséget biztosit magnak a patronáló csoport ahhoz, hogy politikai kérdésekbon is szót értsenek. Helyes kezdeményezés volt a gödöllői járási KISZ, titkár részéről, - a mult héten elment a XIII. kerületi KISZ. bizottságra megbeszélni, hogy " hivják össze a patronáló üzemek Kisz£ titkárait, ahol a gödöllői Kisz. titkér beszámolna a Tsz-ek problémájáról és közvetlen segitséget kérne az üzemi fiataloktól: hogyan segítsék a tsz. -ket. Ezt a kérdést a többi járási KISZ. titkárral is megbeszéli a megyei KISZ. Felveti, hogy a falusi KISZ titkárok 35 %-&. budapesti üzemben dolgozák, és az üzemek nem segitik ahhoz a fiatalokat, hogy pl, a járásnál 2 havonként tartandó titkári értekezleten megjelenjen a titkár /vannak titkárok, ^ akik szabadságuk terhére mennek értekezletre/ ™ Véleménye, hogy ebben a dologban feltétlenül kellene beszélni a kerületi elvtársakkal, mert a nagyüzemek szinte mindegyike azt akarja, hogy igazolják át magukat a. fiatalák az üzemi KISZ. szervezetbe. Ez nem lenne helyes, mert nagyon fontos munka az, amit a fiatalok a falun végeznek és inkább küldeni kellene őket falusi KISZ. munkára, mint hogy üzemben végezzék a társadalmi munkájukat. Jelentéssel egyetért, Horváth elvtárs összefoglalója: Azt meg lehet állapítani, hogy általában a patronáló munka javult. Az eredményekkel nem lehetünk megelégedve, A munkában a régi hibák bizonyos értelemben megismétlődnek, ha nem is olyan súlyosan - ez megmutatkozik abban, hogy elsősorban a gazdasági segitség irányában van törekvés. Ez mindkét fél részéről ered. A Tsz-ek követeli a gazdasági segitséget, mondván, hogy anyagiakból él az ember. Az üzemek pedig - helyesen mondták az elvtársak - részben tényleg segiteni akarnak és ugy látják, hogy ez konkrétabb segités, mint a politizálás. Véleményem, hogy amennyiben az anyagi segitség nem elvtelen: az is politikai segitség, mect a falu látja, hogy a munkásosztály - amikor lehet - segitséget ad. Az jó, ha különbözp utak, kutak, stb. javitását önköltségi áron meg#ö¥4 csinálják, de az baj, hogy kevés a politikai segitség. Politikai segitséget csak a konkrét helyzet teljes ismeretében, a konkrét feladatok, problémák ismeretében lehet adni, viszont a mi patronáló szerveink nincsenek és nem is lehetnek teljes ismeretében a feladatoknak. k