MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. február 8.

Napirend: - 1. A tsz-fejlesztés és a megszilárdítás eredményei, valamint az ezzel kapcsolatos feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 5–14.

A régi Tsz-ek elsősorban gépi munkára voltak beállítva, - itt is a megnövekedés miatt csökkenni fog a gépi ellátottság. Arra hivom fel a figyelmet, hogy a régi Tsz-e-ket a szerződés kötésnél ki kell elégiteni, mert nékik nincsenek lovaik. Ezt a határozatba is fel kell venni." Alíw Halmi elvtárs megint arról beszél, hogy nem tartottuk be a megállapodást: Amikor megkezdtük a szervezésiem. azzal indultunk, hogy azokat is beleszámítjuk - akik a mult év elején átszervezett Tsz. városéiba, községekbe léptek, - hanem az M, útmutatásához tartottuk magunkat, mely kimondja, hogy III. 51. óta belépettek száma, földterülete stb. Pl. Cegléd városban 15.ooo kh-val léptek be, vagy Jász karajenő. stb. Ha ezeket leszámítjuk, akkor még a loo.ooo kh. sem lesz meg. Utanna fogunk nézni. Tehát amikor a KB-tól megkaptuk az előre-lépésre vonatkozó számokat, arról nem volt szó, hogy bele kell számítani a már befejezett községekbe belépetteket is. Sőt meg kell mondani, hogy a KB.-val történt tárgyalásnál azt sem közölték velünk, hogy 80.000 kh-t,Jfvagy többet kell átszervezni . hanem községekről volt szó, A szervezés során, miután láttuk, hogy nagyobo előrelépésre is lehet számítani, - kértünk ujabb tárgyalást, ahol megtefcirük javaslatunkat - de a tárgyalás időpontját miközben vártuk, közben néhány község Tsz, községgé szerveződött, /Marosi e, és mások közbe-szóltak, hogy mikor az utasitást megadtuk a járásoknak, azok 1 lépéssel sem mentek előbbre/ Az elvtársak - én sem - nem értenek egyet azzal, hogy fegyelmezetlenek voltunk. Amit Halmi elvtárs mond a hibákkal kapcsolatban, - azt bele kell venni a PB, anyagba. Kurucz elvtárs mondja, hogy ez a jelentés inkább a gazdasági oldalát nézte a Tsz, munkának - mi sokszor hoztunk politikai deklarációt és azzal nem értünk el célt - fontos számokat, konkrét dolgokat kell határozatba hozni, hogy azt ellenőrizhi is lehessen. Aprómagvakról: ha az egyéni parasztok részére elő volt irva apró-mag vetes, akkor ahhoz meg kellett lenni náluk a vetőmagnak is. Ha nem volt meg, akkor most nem tudjuk a vetés-szerkezetet ilyen módon kialakítani, - ha aprómagra nincs vetőmag, akkor kukoricát, stb-t is vethetnek. Amit Kurucz elvtárs felvetett a burgonya árát illetően: a megyei Tanács nézze meg, hogy ilyen bürokratikus meghatározás /l,3?o Pt. / ne akadályozza meg a burgonya vásárlást - hitelt meg kell nézni. Most 2o fillérrel többért, - de meg tudná venni a Tsz, a parasztoktól a burgonyát, ha ezt most hitel hiány nem teheti, akkor meg fogja venni 4-5 ft.-ért a tavaszszal, A cserét is meg kell nézni - a burgonya vetőmag élet kérdés, meg kell oldani, - fel kell ajánlani a parasztnak, hogy ősszel megkapja vagy a burgonyát, vagy más terményt a kölcsön adott burgonya vetőmagért, /bor, kukorica, széna, stb./ A Marosi elvtárs által felvetett kérdéshez: véleményem szerint a falusi kulturával a PB. anyagban ne foglalkozzunk, - az értelmiségre vonatkozó értékelést meg lehe^ emliteni. Jámbor elvtárs minden szavával egyetértek, - de elsősorban az ő feladatuk teljesiteni. Elsősorban az ő feladatuk, ellenőrzést gyakorolni a Tanács felé, biztosítani, hogy a fő feladatok végre legyenek hagtva a mezőgazdasági osztályon. Csak ugy tudunk segiteni, ha időben szólnak az elvtársak, és a problémát konkrétan hozzák VB, elé, . / . fb