MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. szeptember 28.

Napirend: - 5. Fegyelmi ügyek, egyebek. (November 7-e alkalmából kitüntetések adományozása, a kongresszusi munkaverseny jutalmazottjai.) - - Lakáskiutalás kérése. 61–63.

Kedves Lacakóné elvtársnő! , . v , A budai járási párt végrehajtó biaottság épülatéban lévő ovoda elhalyeaésének ügyében folytatott tárgyalás köaben nyárt benyomásaim bátorítanak fal arra, hogy saemélyes problémámmal aa alvtársnőt karassam mag* Kérem saenteljen néhány parcat olvassa al lavalamet, vonja la a magfalelő követkeatetéseket, s amannyiban lahetséges válaményét kérésammal kapcsolatban fejtse ki. 1945 óta dolgosom mint pártmunkás, 1948 tói mint függetlenített ifjúsági járási titkár, járási politikai munkatárf, M.B. politikai munkatárs, köaponti párt saerveaő és jalanlag 1954 éta a budai járási pártbiaottságon mint másod titkár illatva 1956 juniusa óta mint járási titkár. Budapastre való felhalyaaésam alkalmával 195o-be a pastmagyai pártbiaottság köaponti instruktorának jóvoltából, siralmas lakáskörülmény aimat figyalamba véva, saját lakáskiutaló lapjának átadásával, agy saoba konyhás lakáshoa jutottam a Krasa Géaa u 19 sa III.7 saámu lakásba* 1952-ban /hét éva/ kéram aa illatékasakat, hogy lakásom halyaetét és mératait figyalamba véva, amannyiban lahatségas ságitsenak a körülmények figyalamba vétele ma lett lakáshalyaataman. Yalünk él idős anyánk, a falaségam 17 éves rokon kislánya akit gyermekkora óta /családunk nem lévén/ a magunk gyermekénak tartjuk. Mindea kisebb probléma. Sok j<5 megfér együtt, mondja a köamondás s ha aa élet ugy kivánja még tia évig tudok aludni ha saükséges agysaemélyes rakamién másodmagammal * ha hagynak. A lakásom ugyanis egy leválasatott lakás, a másik lakástól elválasztva a»y 8 cm csőtégla fallal. A saomsaédba történt esamények köavatlan kényszerült hallgatója vagyok. Rádióaás nam amali villan y számlám, mart a saomszédban bármily csendasen szól a rádió itt aa én saobámba nyugodtan "élveahető". 1952-ben egy kis csecsemőnek örvandő háaaspár lakott a szomszédba illetve mondhatnám ugy is, hogy aa én saobámba. A gyermeksirástól hangos éjszakákat még csak könnyetben, de a háaaspár gyermaknavelési problémáit, éjsaakákon át magvitató vitáit, a mamáik különböaő testrészeinek amlegatése küaban majd agy agy vitát leaáró verekedést és aa aat követő női sikolyokat már neheaabban lahatett elviselni. Aat gondoltam a véletlen mégis csak segit rajtam, nem kivánt lakóim elköltöatak és helyettük 1956 nyarán egy sokgyarmakes család költöaött. Ettől a naptól kaadva mindenhova saivesen megyek da aa otthonomba nam. A gyermeksirás tarmésaetes dolfig, a falnött huligánkodás aaonban me„botránlcoatató. Uj " lakóim" a család kétes élatü legidősebb leányainak kedvanc saórakoaása a résaagen haza jövő apjuk sasmének kirugdosása, aa anyjuk és a 6 kisebb gyermek egetverő sikongatása köaben. Más esatban nyujtófával törik al agymás karját, va»y harapják le verakadés kosban agymás órát illetve ajkát. Mindezeket soroaatos éj aakákon át kényszerülva vagyok végig élni, végig hallgatni. L'aek már sokkal cifrábban emlegetik egymás édasanyjukat. Aa ^dőbaosztásuk mindennapos. Késő este keadik és tart egy-két óráig. Majd hajnali Ötkor kaadik és tart nyolc óráig. Vasárnap a pankráció egésa nap tart, migcsak aa egyik csoport