MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. augusztus 17.

Napirend: - 2. A Pest Megyei Tanács és a Magyar Nemzeti Bank II. számú Területi Irodájának közös jelentése a tsz-ek 1958/59. évi költségvetésének tervtényszám alakulásáról. - - Jelentés. 27–36.

lnlat a hizóanyagokat /marha, sertés/ csak késve és több esetben alcsony súlyban szállítja le a tsz-oknek, melyek következtében a hizlalás befejezése és az állatok értékesítése csak a következő gazdasági évben lehetséges. Előfordult, hogy a TEGI sem tudta időben és a kórt minőségben kielegiteni a tsz-ek igényeit. Ez tej terceiésí kiesésre vezet. Pl. a Dunabogdánvi Úttörő tsz-nél 12B/n Ft kiesés van eniatt. Egyes szövetkezetek a hizlalási célra vásárolt anyagból tovibbtenyésztésre tartanak vissza állatokat, nint pl. a Budakalászi Szabadság, a Budaörsi Vörös csillag. A Törökbálinti ui hainal tsz-nél 100/m Ft, az Isaszogi .Vörös Csillag tsznél 95/m Ft, a Vaci Micsurin tsz-nél 190/n Ft bevételkiesést okoz az a tény, hogy a sertésállományt par a tífuszos megbetegedés miatt kénytelenek voltak kiselejtezni, ill. az állatok elhullottak."A Mköi ^ossutn tsz-nél 176/n Ft kiesest okoz a tervezett baronfitartás elmaradása. A tervezett fejési átlagot sec tudják mindenütt teljesíteni a tsz-ek. Emiatt a ^évizf

yorki Dózsa, a Galgagyörki Petőfi, a Solymári Dózsa stb tsz-oknél a tojevételek nem realizálódnak, miután sem az állatgondozás, sem a takarmányozás a tagság részéről nem kielégítő. c./ Segéd- ós feldolgozó üzem. A megyei szinten mutatkozó többletbevétel jelentős részben a Budakeszi ^ Dózsa tsz terven felüli bevételeiből származik, A tsz parkosítási mun- W kálatokat végzett s ebből 5oo/m Ft többletbevételük vólt. Jelentősebb tervtulteljcsitése van a Pilisvörösvári Ui élet tsz-nek, ahol a tál folyamán nagymennyiségű jeget termeltek ki és Később értékesítettek. A terven felüli bevételek termeszetesen csökkentik a már eddigi bevételkieséseket, A felmérések alapján ezek áz év végéig várható kiesésekkel együtt kb. 1 millió forintra tehetők. A bevételkiesések okai főleg azzal magyarázhatók,hogv a tervezett segédüzemági tevékenységet nem szervezték meg egyes szövetkezetek, pl, a Puspökhatvani Szikra tsz fűrészgép üzemeltetés, hasonlóan a Letkési Bástya tsz sem. A Piliscsabai Hal -aás tsz-nél 4oo/m Ft. összegű, a Solymári Dózsa tsz-nél lo3/m Ft összegű bevételkiesés származik a gazdasági év végéig abból, hogy a kőbányát nem üzemeltetik, mészégetéssel nem foglalkoznak, illetve az agyagkitermelés meghimsult. Még meg kell említem a ronázi Béke tsz-t, mely a felszámolt háziipari tevékenység miatt 100/m Ft összegű bevételtől esik el. A segédüzemági tevékenységből származó bevételek tervezésénél még mindiA nem kellő körültekintéssel járnak el egyes helyeken, s hírnek tulajdonitható, hogy a tervezéskori elgondolások''később gyakorlatilag nem valósulnak meg.' , 4./ Az egyéb üzemi bevétele

knél a kisebb összegű bevételkiesés szánvitültechnikai keretessel kapcsolatosjugyanis a tagok SZTK járulékát a szövetkezetek döntő többsége csak év végén számolja el.. ©•/ Az előző gazdasági évet illető bevételek. A mérlcgszerinti kötelezettségek rendezésére félretett eszközök realizálása kb.' 2.600/m Ft bevételkieséssel és cca 1.000/m Ft többletbevétellel zárult. Ez is azt mutatja, hogy a zárszámadási eszközök felhasználását egyes szövetkezetek nem veszik elég komolyan és az eladásra szánt termény- termék és állatállomány nem kerül értékesítésre, hanem részben üzemviteli célokra használják fel, részben Pedig felosztják a tagok között. A legnagyobb kiesés a budai járásban tapasztalható, valamint a váci járásban, 800-800/11 Ft összegben. Ugyanis a Nagykovácsi Vörös hajnal a ^usztazámori Tolbuchin, a ^ilíscsabai Haladás, a Budakeszi Kossuth, a Váchartyáni Alkotmány, a Csörögi Ezer jő, a V^resegyházai Törekvés stb.tsz-