MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. május 25.

Napirend: - 2. Jelentés a Pest Megyei Főügyészség és a Bíróság káderhelyzetéről. - - Jelentés a Pest megyében működő bíróságok káderhelyzetéről. 46–57.

-2l illeszteni az általános társadalmi és politikai helyzetbe és végül Ítélkezésünk csaknem minden, téren elérte már az időszerűség állapotát,/: II . tábla :/ Vannak azonban hiányosságok is.Mind a megyei,mind a járásbíróságok büntetőitélkezésére jellemző,hogy még nem kiegyensúlyozott,a polgári ítélkezés pedig osztalypolitikai tartalmában még az ügyek nagy részénél nem jutott tovább az osztályhelyzet keresésenél és megállapításánál. 'Jind ez megmutatkozik abban,nogy a másodfokon is helybenhagyott ítéletek száma nem éri ,1 az ügyek 50 #-át,/:I-II.tábla:/ s hogy a büntetőbe n igen szeles a távolság az enyhített és a sulyosbbitott ité letek aránya között /:II.tábla:/ a járásbíróságokon pedig külön hiányosság,ihogy mindkét ügyszakban viszonylag sok a hatalyonkivül helyezett ítéletek száma /:I-II.tábla:/ í Italában a büntető ítélkezés inkább a súlyosság,mint az enyheség felé hajlik./:I-II.tábla:/ Az egyes ügyek tanúsága szerint a súlyosság a megtevedt dolgozók kárára,az eny heség pedig főleg a lumpen elemek javára következik be leggyakrabban. /:Szmrok ügy,Hangodi ügy:/ Ennek az az oka,hogv nem mindig tudjuk elválasztani a tényleg megtévedtet a lumpen elemtől,vagy ha tudjuk is, nem merjük levonni ennek büntetéskiszabási következmenyeit az enyhébÉ vagy a szigorúbb büntetés forrnájában.Ugyanúgy nem mindig sikerül felismerni az~osztályellenséget,de'ugyancsak nem mindig sikerül különbsé get tenni a kispolgár és az osztályellenség között.Hiányos tehát a po litikai tisztánlátás és a politikai biztonság érzete,a polgári perek terén pedig a jogviták és a jogviszonyok dialektikus szemlelete.A sok hatályonkivül helyez's a járásbíróságok munkájának szakmai fogyatékos ságait mutatja,bár jelzi a járási társszervek gyengébb munkáját is épeen ugy.mint egyes bírák még nem elég szalpaai gyakorlatát. - Az i^lkezési a büntetőben legki egyensúly ozottábbnak talán azokban a perükben lehetne nevezni,melyekben nem vitásan osztályidegen személy rendszer elleni támadásáról van szó. A hibák eredőjét a bíróságok összetétele döntően megmagyarázza: A 30 főt számláló megyei birák kétharmada és az 52 főt számláló járásbirák több mint fele nem kétkezü dolgozó származású és ezen felül a megyei birák és a iárásbirák csak egyötöd részének volt az eredeti foglalkozása munkás.aövés a párttag és a politikai képzettség sem elé mugasfoku./:III.tábla:/A járásbirák többségénél: nincs bírói vizsgája, vagy hosszabb szakmai gyakorlata./:IV.tábla:/ Az a ,garátus bár kisebb de azért nem jelentéktelen része idősebb életkorú,következésképpen szemléletében is erősebben a régihez ragaszkodó./:V.tábla:/ Hátráltatja a iárásbírák munkáját az is,hogy több mint fele minden nap utazik /:V,tábla:/ a megyei bíróság pedig a polgári peres hátralék miatt annyira le van kötve,hogy a birak nem járhatnak ki a területre.így azután a nagyvárosi ember a falusi életviszonyok ismerete nélkül bíráskodik a falu jogvitáiban,a munkások életviszonyait nem kellőkép ismerő értelmiségi "mond íteletet a munkások felett olymódon,hogy még olyan kapcsolata sincs u helyi társadalmi szervekkel,melynek segítségével az.előbb mondott hiányosságból eredő hibákat nagy részükben kikerülhetné. Főleg két irányban nyilvánul meg annak hatasa.hogy 7 bíró a gyakorlatból történt többéves

1 kiesés után újra bíráskodik.Nagykátán pl.a büntetőügy szak túlzásainak az az oka.hogy a büntetőbiró huzamosabb ideig volt börtönben,annak hutásaként minden elére kerülőben elsősorban Bűnözőt lát.Ez esetenként jelentkezik Monoron is,de itt inkább a régi pírvezetési szemlélethez való ragaszkodás,ennek folytán az ügyek egy bizonyosmérvű,elhúzása és később szükségessé váló natá-