MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. február 2.

Napirend: - 4. Jelentés az üzemi agitáció helyzetéről. - - Jelentés. 28–31.

Je

lentés _ _ az üzemi agitációs munkáról. 1959. ftk „A. „ Az ellenforradalom felszámolása óta az üzemek politikai élete sokat javult, a pártszervezetek munkája erőteljesebb lett.A párt helyes politikája mellett szerepe volt ebben annak is, hogy a pártszervezetek összetétele kedvezően megváltozott a nyílt harc tekintélyüket növelte tömegkapcsolatuk erősödött. A politikai hangulatra kedvezően hatott ,,hogy megszűnt a nagy kapkodás, kiegyensúlyozottabb lett a termelő munka. A munkások életszínvonala általuk is elismerten növekedett. A politikai agitációs munka a korábbiakhoz képe s-t sokat változott; a türelmesebb meggyőzőbb hang a jellemző. A munkások őszintének érzik a beszédet és annak látják a még meglévő hibák elleni küzdelmet. Az agitáció formái közül a különböző csoportos jellegű beszélgetések előadások kerültek előtérbe. A szervezett

4irányított egyéni agitáció háttérbe szorult, több helyen megszűnt. Az irásos üzemi agitációs tevékenység nagyon ritka. A kultur agitáció terű „ létén kezdeti lépéseket tettünk. Az 1958. évi választások idején a munkások jelentős része -igen sok pártonkívüli - aktivan résztvett az agitációs munkában.Azonban a kampányok közötti időszakban még nem valósult meg a rendszeres politikai tömegmunka. Sok vita van az agitáció szervezeti formáinak kialakításában és még lassú az előrehaladás a tartalmi a színvonalbeli problémák megoldásában. I. Figyelembe véve, hogy korábban már tárgyalta a VB. a munkások helyzetét hangulatát és jelenleg is igen széleskörű vizsgálattal készül jelentés, erről a témáról a következőkben csak néhány politikai kérdést-érintünk és inkább az agitáció formáival foglalkozunk bővebben. a./ Tartós érdeklődés van a nemzetközi események iránt. Ennek kielégítése általában megfelelő. A munkások véleménye hogy nagyon sokszor egyoldalú egyes szocialista országok eredményeinek ismertetése, csak a sikereket közöljük,/ sajtó rádió is. / és nem beszélünk adottságaikról főleg erőfeszítéseikről, harcaikról, nehézségeikről amelyeken keresztül azokat elérik. Visszatérő

? sokszor ellenségesen is feltett kérdés ;

í Mi van Jugoszláviává!

? miért hallgatnak róla. " Az értelmiségi körökben visszatérő probléma, miért hallgattunk el a Kinai-Tagvani kérdésben. b./ A belpolitikai kérdések közül még mindig nem tudtuk jelentősen