MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. január 5.
Napirend: - 1. A párt- és tömegszervezetek osztálya, az agitációs és propagandaosztály, valamint a mezőgazdasági osztály együttes jelentése a KB és a megyei pártbizottság falusi munkájáról szóló határozatának végrehajtásáról. - - Jelentés. 19–25.
-6 megvannak elégedve s non akarnak tsz-be lépni. Legtöbbször meg is mondják,hogy a jelenleg rosszul dolgozó tsz-ben nem látják'biztosítottnak egyéni gazdálkodásuk folytán szerzett jövedelmet. A falun lévő többi tönegszervezet, Nőtanács, Földmüvesszövetkezet, Vöröskereszt, munkája is lényeges fejlődést mutat a korábbi időhoz viszonyítva. Ebben az évben valamennyi helyen létrejöttek a Nőtanáesok azokban a községekben ahol korábban voltak az MNDSZ-nek szervezetei. Vöröskereszt•helyi ós járási szervei az elmúlt hónapokban alakultak. A Földm.Szöv. tevékenysége bár szélesebb az előző évekhez viszonyítva, azonban tevékenységére még mindig főleg a gazdálkodás és a kereskedelem a jellemző. Politikai tevékenységet inkább a járási szervek s az azokban dolgozó MSZMP, csoportok végzik. A földmüvesszövetkezetek tevékenysége a különböző szakcsoportok létrehozásában azok gazdasági és szakmai segítésében fejeződik ki. Igen kevés pzoknak a földműves szövetkezeteknek a szárna, akiknek tevékenysége a magasabb társulási típus a tsz. létrehozására irányul, A tömegszervezetekben a Politikai Bizottság határozatának megfelelően megszervezték az-MSZMP, csoportokat, A legjobb eredményt a tanácsokban működő MSZMP, csoportok érték el bár ezek munkája is sok kívánni valót hagy ma^a után, különösen a választás előtti időszakban volt gyenge a munkájuk. A járási és városi tanácsokban a határozatban megjelölt feladatok szerint végezték tevékenységüket / pl. Gödöllő / munkájuk eredményes volt. Mint megoldatlan problémát kell megjegyeznünk, hogy a tanácsok MSZMP, csoportjainak ülése, valamint a tanácsülés közötti időszak áthidalása nem megoldott. A községekben általában a'tanácsülés előtt 1-2 órával hívják össze az MSZMP, csoport tagjait. Feltétlenül szükséges, hogy a JB-kon keresztül a pártszervezetekkel megértessük a helyzet megváltoztatásának szükségszerűségeit. Ugyanis a pártonkívüli tanácstagok között feszültséget okoz az a tény, hogy a kommunisták a tanácsülés előtt külön tartanak értekezletet. A Párt falusi politikájának helyes végrehajtását elősegíti az a tény, hogy a falun dolgozó kommunisták jelentős része, elsősorban a járási párt állami és tömegszervezetek vezetői a mindennapi munkájuk során szinte minden feladat megoldásában közvetlenül tanács- ' koznak'beszélgetnek a falu, atsz. gépállomás állami gazdaság dolgozóival, általaban azokkal a szenélyekkel, akik érdekeltek,vagy érintettek egy egy feladat megoldásában, segítésében. A választási munka során a PB~ok tagjai munkatársai, aktivistái országgyűlési képviselő jelöltek, megyei községi járási tanácstag jelöltek szinte valamennyien tartottak gyűléseket v kisgyüléseket, baráti összejöveteleken tájékoztatták $ választóikat a falu lakósságát a párt és a kormány politikájáról. E megbeszélések hangulata, légköre igazolta ,. hogy helyesek az ilyen irányú tanácskozások s a megfelelő tartalommal ezeket rendszeressé kell tenni. összefoglalva : A Központi Bizottság, valamint a Megyei Pártbizottságnak a falusi munkáról szóló határozatait minden területen hozzákezdtünk végrehajtani. Egy év alatt jelentős kezdeményezések születtek, Természetesen az emiitett határozatok végrehajtása még további