MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. november 24.
Napirend: - 2. Jelentés az ún. gyenge tsz-ek helyzetéről és e tsz-ek közgyűléseinek tapasztalatairól. - - Jelentés. 37–46.
- 5 árakkal vagy kedvezőbb áralakulással számodnak a szöveti? tudnak valóra váltani, Ez jellemzi főként a kertészeti tékesitési "bevételi terveket. Kint" •korábban emlitettük, o kiadási többletek 5•519/m forinttal me^» haladják az előirányzottat. Ennek okát a vizsgálatok megálljp itás ai alapján a következőkben ismertetjük, •A köl tsóg vetésck kia dá si o ldalain ak elkészítésével kapcsolatban általánosságban Taza, némely helyen t'cTjesen komolytalan szemlélet uralkodik. Mindenekelőtt meg kell állapitani, hbgy a 3004-es .kormányhatározat eredményeként a szövetkezetek igyekeztek kihasználni a kedvező lehetőségeket, Emelkedett a munkák gépesítésének szinvonala, növekedett a mütrágyabeszerzés, nőtt az állatállomány. Ezek növekedő hatást gyakoroltok az előirányzott termelési költségekre. Általában jellemző a tervezett gépállomási munkadijakkal szembeni nagyobb összegű kifizetés pl, fi pátyi Petőfi tsz-nél 113/m forint, Ktilön kell megemliteni, mint terven felült kiadág't a-nyugdíjjárulékot is, ami elég tetemes összeget képvisel, /Közel 1,000/m forint/ Az egyéb üzemviteli kiadások cimén előirányzott összegeknek a túllépését lazaság jellemzi. Olyan üzemviteli költségek, mint pld, az állandóan felmerülő villanyszámla a legtöbb helyen irreálisan került megtervezésre, Pl, az érdi Búzakalász, pátyi Petőfi tsz. Terven felüli karbantartási, illetve javitási költségek kerültek kifizetésre a tárnoki Lenin tsz-nél 18/m forint, a pátyi Petőfi tsz-nél 37/m forint összegben, A megvizsgált szövetke ze tk többségénél az általános igazgatási költségeket több helyen túllépik, Pl. maglódi Törekvő tsz, A termelési költségekkel kapcsolatban áltolábrn az a hiba, hogy évközben nem vizsgálják a szövetkezetük az előirányzat és a felhasználás mikénti alakulását, ezért a tervszerűséget sem tartják szem előtt, A Bank vizsgálatai kitértek a vagyoni helyzet alakulására is. Az idevágó megállapítások arról tanúskodnak, hogy az előreláthatóan mérleghiányos szövetkezetek is rendelkeznek megfelelő, helyenként még^jobb adottságokkal, mint a megye egyes jól működő szövette 32 tei. Az állóeszköz ellátottság az plapbe ruház áso'ket illetően a vizsgált szövetkezeteknél is megvan. Kevés azonban az olyan szövetkezet, ahol a létesítményeket nagyüzemi módon használnák. Ez a körülmény nem eredményezhet fölényt a kis üzemekkel szemben, mert a helyzet lényegében ugyanaz, csak méreteiben más. Igen sok feladat vár a viszonylag kisebb értékű kapcsolódó beruházások'megválósitása terén, ami valóban nagyüzemüvé teszi a gazdálkodás módját és a fölényt biztosit ja az egyéni gazdálkodással szemben , Az eszközellátottsáe:ot "kifejező mutató,az l"kh szánt-óra eső összes állóeszközök értéke" 4*194**-Pt,, a megyei 3.792,-Ft-tal szemben, '/Kindkét mutató az 1957, évi zárszámadási mérlegek alapjan számolt ~ átlag,/ Ez is azt bizonyitja, hogy az eszközellátottság áltálában megfelelő,-sőt valamivel jobb is a megyei átlagnál. Ugyanakkor az állóeszköz ellátottságot terhelő idegen forrás 1 kh. szántóra jutó Öszszege 3,026.-Ft,, aa megyei 1953, Ft-os átlaggal szemben. Ez arra vall, lif
