MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. november 24.
Napirend: - 1. Jelentés a népi ellenőrzés munkájáról. - - A befejezett vizsgálatok értékelése. 31–33.
2/d. szyíielti^let/' A befejezett vizsgálatok értékelése , \ ffy ^/^V^ Az állományon kivüli béralappal való gazdálkodás vizsgálatának céljaiéinak me£ állapitása volt, hogy az e rovat terhére eszközölt kifizetések gazdasagi^ag ií dokoltak-e, nem történnek-e a népgazdaságot feleslegesen terhelő, indok^ífet^n bérkifizetések. Az ellenőrzés során megállapitottuk, hogy a MinisztGriur.i sirányitása alá tartozó üzemek könnyelműen gazdálkodnak az állományon kivüli béralappal. Különösen a Diósdi Csapágygyárnál állapítottunk meg súlyos mulasztást, ahol 16 9 { ezer Ft magántervezői dijat fizettek ki teljesen indokolatlanul. Az ilyen cinen ezen üzemnél eszközölt indokolatlan kifizetések 6 évre visszamenőleg l f2 milli ó C_ Ft-t tettek ki. Pest megye ügyésze a bűnvádi eljárás lefolytatását tette ez ugjFü ", ben folyamatba."- » A költségvetésben gazdálkodó intézmények vizsgálatánál megállapitottuk, hogy az állományon kivüli béralap felhasználása tekintetében komoly lazaságok tapasztalhatók és ebben nem kis részük van a felü gyel eti hatóságoknak, nelyek elnézték, sőt az indokolatlanul magas állományon kivüli béralap engedélyezésével jóváhagyták a vállalatok és szervek laza állományon kivüli bcrgazdálko-, dását. Az országos vizsgálat alapján a KNEB jelentését a Minisztertanács 1958, július 31-én elfogadta és a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány kiadta ezzel kapcsolatos 1029 sz, határozatát. Ennek érdekében az 1958. évre tervezett összbér alapon belül előirányzott állományon kivüli béralapból, mintegy 150 millió Ft-t neg kell takarítani, nig az 1959. évi tervek előkészítése során a maximális takarékosságot kell elérni, A vizsgálatban összesen 43 népi ellenőr vett részt, A vizsgálatra 88 munkanapot fordítottunk. Az fmsz-ek bolti gazdálkodás a tárgyában lefolytatott vizsgálat célkitűzése az volt, hogy az fmsz-ek helyesen gazdálkodnak-e a bolti gazdálkodás céljait szolgáló társadalmi - szövetkezeti - vagyonnal. Megállapítást nyort, hogy az fmsz-ek munkájában az 1955/56-os évekhez viszonyítva jelentős javulás tapasztalható, azonban a társadalmi tulajdon védelme még nincsen kellőképpen biztosítva. Az fmsz-ek nagyrésze - az egyre fejlődő kereskedelmi tevékenység mellett - nem fordit kellő gondot a gazdaságosság kérdésére. Az fmsz-ek felelős vezetői a fenálló rendeletek mellőzésével, az irányító szervek vezetői pedig az ellenőrzés elmulasztásáéval veszélyeztetik a társadalmi tulajdont, A belső ellenőrzésre hivatott szerveknél a szakmai tájékozatlanság, az irányító szerveknél pedig az ellenőri szervezet helytelen felépítése gátolja a társadalmi tulajdon védelmének fokozott biztosítását % A készletek megóvása , tárgyában az állami nagy és kiskereskedelmi vállalatoknál lefolytatott vizsgalat azt a célt tűzte maga elé, hogy az árukészletek mennyiségi és minőségi megóvásának feltételei miként vannak biztosítva. Vizsgálatunk rámutatott arra, hogy az áruk cs göngyölegek elhelyezése, kezelése tekintetében a társadalmi tulajdon védelméhoz fűződő követelmények betartásánál komoly hiányosságok mutatkoznak. Jelentős fogyatékosságok jelentkeznek az áruromlások és leírások vonatkozásában is és az aránylag nem számottevő elfekvő készletek mellett jelentős mennyiségben talált az ellenőrzés lejárt szavatossági árukat. Hibaként mutatkozott, hogy a mérlegek n a~v része hiteles ítetlen, illetve rossz állapotban van, ami lehetőséget ad a károk keletkezeséhez, A felügyeleti szervek ellenőrzése hiányos, azok főleg adminisztratív jelTe^ek, á Tcészletmegővassal kapcsolatban nem végeztek kielégítő ellenőrzést, A vizsgálat megállapításait az érdekelt vállatokkal közöltük, A vállalr.tok a hiányosságok fennállását elismerték és közölték, hogy intézkednek azok kiküszöbölése iránt, A most lefolytatott utóvizsgálat beigazolta, hogy a vállalatok részéről rendkívül komoly intézkedések történtek a raktárak biztonságának fokozása és a készletek megőrzése szempontjából. Hathatós lépéseket tettek a vállalatok az elfekvő készletek felszámolása, az áruleltárak hitelessége és általában a társadalmi tulajdon megvédése tekintetében. Ugyanezt tapasztaltuk a szövetkezeti ke-
