MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. szeptember 16.
Napirend: - 3. A Budai Járási Pártbizottság jelentése a 3004/1958. sz. kormányhatározat végrehajtásáról. - - Jelentés. 35–44.
jltfwUs&Bpl. A Budai Járási Pertbizottsá%_ ieíentés e : a 3Oo4/l9 í Korwán-yhatároze t végrjha itásáról. Járásunkban 29 tsz. van 10.358 kn. összterülettel /ebből szántó 8.066 kh./l.loo taggal 9,148.000 Ft. fel nem osztható szövetkezeti alappnl. Tizenkettő mezo^azdasogi termelési szakcsoport 733 taggal, 447 kii. földtorulettel és 688.000 Ft. közös vagyonnal, továbbá 8 méhász szakcsoport, 6.224 csqlád méhhel, és 4 termelőszövetkezeti csoport. Járjunk mezőgazdasági két fő termelési csoportra osztható; 1./ friss tej- takarmány és növénytermelési irányú községek / Zsámbék Páty, Bia, Perbál stb./ ahol a legnagyobb termelősZÖVetkezeteink bannak. 2./Friss zöldség- szőlő és gyümölcs termelő terület, anol kisterüL.tü tenri el'szövetkezetek vannak és na 0yobb a szakcsoportok ari.nya /Pld n Buda'rs, űiósd, írd stb./. A Központi-Bizottság 1957 augusztusi natarozata r l»p ián megjelent 3oo4-es Kormányhatározatot megtárgyaltuk a járásban községi titkári, tsz. elnöki agronómusi tanácselnöki, értekezleten, maid községi párttaggyűléseken., tanácsüléseken, tsz. vezetőségi és taggyűléseken 0 I 3oo4-es kormányba t ár oza t által biztositott előnyöket a term 3l^e zöv etkezet eink többsége kihasználta és a gyors gazdasági fejlődés útjára léptek. I. .A ter melőszővetkezete k gazdasági helyzete. Növénytermelés területén járásunkban a termésátlagok növ elése különös feladatot képez, miv,el azok közepesek va uy az országos átlagnál rosszabbak, helyes vetésterület-szerkezettel, trágyázássá és céltudatos agrotechnikával növelnetek a termés k tla^ok. 3Z bizonyít, ja a biai "Dózsa" es a pátyi "Petőfi" példája, anol a szárazság ellenére a biai "Dózsánál" oszi búzából 11 q, őszi árpából 11.15 q/Kh• a pátyi "Petőfi" tsz-nél őszibuzából lr"-3o q/Kh. őszi árpából ll,Yoq/Kb, tenribst takarítottak be. A i.,r^eban a k : lászosok termésátlaga őszi búzánál a tavalyi I0.8 q/Kh,-vai szemben 7.41 q/Kh. /egyéni 4,94 q/kn*/, j őszi árpából a tavalyi 9.2o q/kh-val szemben 7.35 q/kh /egyéni 6.ooq/kh,/ z \ a 9.2o q/kh-val szemben 8.7o a/kh /egyéni 6.6 q/kh,./, tavaszi áruból 13.3 q/kh-val sz-mben 6.5 q/kh volt a termés. Járásunk jelentős istálótnkya hiányban szenved, a tsz-ek szántó területének 2o.l 0/0-t trágyázzák , az előző évi 14.4 o/o-kal szemben és átlagosan llo q visznek holdanként« Istálló trágya iii.nyunkat csak zöldtrágyázással tudjuk megoldani„ Zöldtrágyázás tsz- Ank többsége nem alkalmazza és idegenkednek tőié. Fogyó gazda sr&i éveen joütr^ya fogyasztás 56 kg-ról llo kg-ra növeljük 1 kh. területre. A műtrágya fogyasztás 96 0/0-os növekedése igen jónak mondható, A tsz-ek műtrágya jllátása jó. %yes tsz-eknél fizetésképtelenség miatt nem kellő ingben tudtak beszerezni a szükséges mennyiséget. A tszl vetésterület szerkezetére . jellemző a több éves pillangós terület növekedess 7 e6 o/o-ról 12. Je •ra, valamint a takarmány vetésterület növekedett. 3z a szerkezeti átalakulás a tsz-ek belterjesség felé fordulását matatia a növénytermelés területéi.