MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. április 28.
Napirend: - 5. Egyebek. - Fegyelmi ügyek. - Szerkesztett jegyzőkönyv. 6–12.
Fegyelmi üfeyek; Mezei Tivadar. Fürtösné : "bejelenti, aki Mezeit internáltatta, felelősségre vonni nem lehet, mert nagyon beteg ember, ágyát sem tudja elhagyni. Ambrus elvtárs. Ha arról van szó, hogy az internálást rehabilitálni kell, feltétlenül szükséges, hogy azt a két-három embert, aki feljelentette, felelősségre kell vonni, mert csak igy bizonyítható, hogy indokolatlanul lett leinternálva. Horváth elvtárs A párttagságát feltétlenül vissza keli adni ennek az embernek, a másik dolog pedig, hogy konkrétan meg kell nézni, képességeinek megfelelően, alkalmas e magasabb munkakörbe. Mezei elvtárs Előadja, hogy 4-5 gyermeket korrepetált, ugy tudta iskoláit elvégezni. Apja meghalt, kevés nyugdijat kapott utána édesanyja, aki most a rokonoknál él. 12oo ft. fizetése yolt nem szeretne visszamenni a szobi ¿járásba.' a budai járasban szivesen vállal akármilyen munkát, és szívesen marad mostani munkahelyén. 6 hónapig internálva volt. 1956- őszén két orvos jott a községbe, a tanácselnök azt mondta lássem el őket igazolo iratokkal, én azt mondtam nem a mi feladatunk,hogy ellássuk őket papirral, a tanácselnök elláta őket, igazolással ezzel elmentek, Bernece barátinál akartak átmenni a határon, de az ÁVB-nál ez jelezve lett. Amikor meg tudtam a dolgot, a megyei Pártbizottságra Tóth elvtársnak jelentettem, aki azonnal intézkedett, Ferencsik elvtársnál. Lencsés tanácselnök akkor felfüggesztett, azt mondta nem vagyok normális, a körzeti orvos jelentette neki. 4 hétig voltam felfüggesztvet, egy rendőr szds-t akartak a helyemre beültetni. Szilágyi az ellenforradalom után meglépett, engem az elmegyógyintézetbe utaltak be, de mégsem oda kerültem, hanem a Balassa korházba, ahol megállapították, hogy alaptalan az egész, a fegyelmi eljárást is megszüntették ellenem. Megyei tanácshoz amikor jelentettem azt mondták, hogy sajnos ami történt megtörtént, kértem, helyezzenek vissza a községbe, mondták folytassam tovább a munkát, de nem hagytak dolgozni, feltörték afiókjaimat, amikor én a járási ügyészség felé bejelentettem, eltűnt a csekkönyv, de ekkor sem tudtak rám bizonyitani semmit sem, írtam a Kádár elvtársnak, ugy került az ügy a járási pártbizottságra, és onnan kijött Weszelka elvtárs, összehívta a pártszervezetet,és rendezte a kérdést. -6-