MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. április 14.
Napirend: - 2. Információ az állami gazdaságok 1957. évi gazdálkodásáról. - - Határozat. 37–38.
Határozat az állami gazdaságok 195&/57 évi gazdálkodásának értékeléséről. A Megyei Párt ÍB. megtárgyalta az állami gazdaságok 1957.évi gazdálkodását és megállapította, hogy a;s ellenforradalmi károk klheverésén tul az 1955./56-os évvel szemben is jelentős előrehaladás volt a gazdálkodásban* Ez elsősorban a párt és a kormány által tett intézkedések következménye, /önállóbb gazdálkodás biztositása/ * bérek rendezése, - vezetők és dolgozók érdekeltségének növelése stb./ és a helyileg megtett intézkedések erőfeszítések eredménye, Ugyanakkor a VB. megállapítja, hogy a gazdaságokban nem tulajdonítottak kellő jelentőséget a gazdálkodás alap.iát képező tervnek . Már a terv készítésénél az egyes gazdaságok tervei között olyan eltérések vannak, amilyet nem indokolnak a megyén belüli talaj és éghajlati különbségek. Pl: á kukorica tervezett önköltsége Perbálon 192 Ft, az Ipolyvölgyi gazdaságban 354*27 fillér, - a marhahizlalás kg. önköltsége a kátai gazdaságban 10,45 Ft. a Kiskunsági Gazdaságban 3o Ft, sertés Törökbálinton 21,55 Nagykőrösön 38,66 Ft. A terv végrehajtása szintén biztosítja a fenti állítást azzal, hogy Pl: a Szódligeti gazdaságban 1 q kukorica önköltségét 245,56 Ft-ra tervezték, az előállítás 482,8 Ft, A hüvelyesek mázsánkénti előállítását a kátai gazdaságban tervezték 544,12 Ft-ra, előállították 2o5,44 Ft-ért. Ezenkívül még sok ténnyel lehet a fenti állítást alátámasztani. (Továbká a gazdaságokban közelről sem voltak kihasználva a nagyüzemi gazdálkodásból fakadó lehetőségek, sőt emellett nagyfokú pazarlás volt as álló eszközökkel általában, ezen belül elsősorban a gépekkel /I traktorra az Összterületből 283 kh. jut. 1 traktor évi teljesitmérye 1957, normálhold./ hasonló pazarlás volt a kézi munkaerővel is. /I állandó őunkásra az összterületből 7,7 kh. jut/. Igy a loo Ft kifizetett líérre esé bruttó termelési érték 236 Ft. Ezek az alapvető Okai annak, hogy az állami gazdaságok megyeileg le millie forintos Oseml veszteséggel zárták az 1956/57-es gazdasági évet., A kommunista és pártonkívüli vezetők egyrésze tetteiben nem tulajdoOtfcJfc&ll® jelentőséget a társadalmi tulajdon védelmének, nem követelik meg a feltétlen szükséges rendet, nem to^ólják meg a visszaéléseket. \ As elmúlt év gazdálkodásának értékelése alapján a VB. a következő toatározatokat hozza az állami gazdaságokban dolgozó kommunistákra, pártszervezetekre. l é/ Az állami gazdaságokban dolgozó vezető kommunisták ez évken minden szinten szilárdítsák meg a tervfegyelmet. Nagy körültekintéssel vizsgálják felül az 1957. és 1958-ás évi terveket és az 1950/ 5>-es év tervezésénél szüntessék meg a tapasztalt fogyatékosságokat, A gazdaságok a reális tények alapján készítsék el terceiket. Az igazgatóság küpzebölje ki a gazdaságok közötti indokolatlan nagy eltéréseket. Ne engedjék érvényesülni azt az "elvet" hogy "hangoskodással lehet a vezetők számára is kedvező tervet kiharcolói", Ne engedjék, hogy egyes gazdaságok vagy vezetők vezetők a népgazdaság érdekei fölé helyezzék saját érdekeiket. 2 4/ A tervek felülvizsgálata.során minden gazdaság keresse meg azokat a költségtényezőket, melyek az önköltséget nae^mértékben indokolatlanul Megemelik. / álló eszközök nükMtstóöének egyes költségei,-• ~ Mdllfttási költségek, kézi munka feLaas^iálás stb./ és mar e* é-rben törekedjenek azok csökkentésére.