MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. április 14.
Napirend: - 1. Az agitációs és propagandaosztály jelentése a nemzetiségiek körében lévő politikai hangulatról és a kulturális helyzetről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–7.
Ezt a problémát részben bizonyos tárgyi okok is f/kfl^á-fc-,. "hogyí a Minisztérium nem képes és soha sem lesz képes olysrn- taikpfíyvet kiadni amelyet minden községben tudnak használni. Pl. lY~ti&©lában folyik szlovák nyelv oktatás, de az 17 féle. Pl. a tankönyvet Pilisszántón tudiák használni,a többi községben nem. Zavaró az is, hogy a nyelvoktatók nagyon kevés %-a,'a szakmailag kifogástalan meri tájszólással beszélnek. A beiratkozott tanulók 6o-7o %-a jár el a szlovák nyelv oktatásra. Az orosz nyelv problémaként jelentkezik ezekben az iskolákban, mert azok a szlovák szülők, akik tovább akarják tanittatni gyermekeiket azok kérik az orosz nyelv oktatást. Mióta orosz nyelv oktatás l siolyik, a szlovák nyelv-oktatás kezd lemorzsolódni. Fel merül egy másik kérdés, ami elvi jelentőségű: vájjon ibeg kell-e akadályozni"ezt a természetes folyamatot, amely végül is teljes beolvadáshoz vezet és vájjon mi származik ebből. ¿/ildelvtársj__ Nagyon örvendtem a jelentésnek, mert ugy látom, hogy a legmagasabb pártfórum - a megvéoen - foglalkozik vele, ez szerintem erkölcsi rehabilitációt jelent. A jelentést jónak tartom, a javaslatok kitűnőek. A 8-as b. pontot nagyon jónak tartom, de tovább mennék: ha a nemzetiségi vidékeken a német nyelv tanitását hetenként 5-6 órát állitanánk be, mert ez teljesen'kielégitené az igényeket. A^hangulat: a magyarság és a németség között általában nyomott sok helyen elégedetlenség és feszültség van, a németek sértődöttek, nyilvántartják a veszendőbe ment ingatlanokat . Kialakult a telepesekkel szemben olyan köztudat, hogy a telepesek nem értenek a gazdálkodáshoz elherdálják az államtól kapott vagyont. Az összes problémák közül a legfájdalmasabb nekik, hogy más kapta a lakóházakat. A németség ugy érzi magát, mintha mostoha gyermeke lenne a magyar hazának. A lakóházakkal kapcsolatos problémákkal 2 éve szinte éjjel, nappal foglalkozunk, mérhetetlen nehéz ez a dolog, Megoldása két féle lehetne: az egyik egyáltalán nem megy, hogy a telepeseknek juttatott lakóházakat visszaadjuk, még ugy sem, ha nagy méltánytalanság történt is. A másik része megoldható lenne, nagyon fontos fórumon a Minisztertanácsnál foglalkoztak is vele, de a Külügyminisztérium kért halasztást: hogy az állami tulajdonban lévő német házakat adják vissza a tulajdonosnak. Szt addig nem lehet megtenni, amig a Német és a Magyar állam között megállapodás nem jön létre, hogy családi összevonások lesznek-e. Van olyan dolog ís, hogv az állami házakat eladják, de ők nem vehetik meg. A másik indok a MT-nél az volt^ hogy meg kell nézni a többi népidemokráciákban, hogyan oldottak meg ezt a kérdést, ín voltam Romániában, ott megoldották, mi is meg tudnánk tenni. A javaslatok jók, de nagyon össze kell dugni a fejünket, mit csináljunk, mert a németek nagyon passzivak, külpolitikai, reakciós befolyás alatt vannak, Azt is meg kell mondanom,: általános a vágy a hazai németségben, hogy elismerjék őket ió magyaroknak. Ez különösen gócpontokból indul ki, pl. Dunabogaány. Dunabogdányban él Slezák nevü ember, aki 19-ben"direktóriumi tag volt, ennek ellenére elvették tőle a házát és ma sem kapta vissza. Kérdésem, hogy lehet-e ezt, a jelentést a német újságban valamilyen formában leközölni? kimegy ez az anya£ a községi szervekhez?
