MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. április 14.

Napirend: - 1. Az agitációs és propagandaosztály jelentése a nemzetiségiek körében lévő politikai hangulatról és a kulturális helyzetről. - - Jelentés. 15–22.

•1969 SZÉP 1 5 J ele n t é s a Pest megye területén élő nemzetiségi lakosság politikai és kulturális helyzetéről. » , • A nemzeti lakosság helyzetét 15 községben vizsgáltuk meg. A vizs*gálatban résztvettek az agit.prop.osztály munkatársai, tanácsi dolgozók, és az illetékes járási "bizottságok képviselői. A megvizsgált községek? Pilisvörösvár, Solymár, Budakeszi, Dunaharaszti, Nagymaros, Iklad", Vec s és, Szigetes ép, Budakalász,Pomáz.

t Sári,Csornád, Tököl, L órév, és Kerepes; Beszélgetést folytattunk a párt és tanács vezetőkkel, tömegszervezetek vezetőivel, tanitókkal, munkásokkal, dolgozó parasztokkal, kb. 25o-3oo emberrel, magyarokkal,és nemzetiségiékkel. Megyénk területén 15 német, 22 szlovák, 7 délszláv, lakósu község van. Ezekben a községekben több nemzetiségi csoport él a magyarokkal együtt, pl. Pomáz, Szigetcsép,Iklad. A községek összetételét a német lakta területeken a telepesek most beilleszkedő csoportja is tarkítja. A német, a délszláv, és szlovák lakosság politikai , gazdasági, helyzete, problémái, nagy mértékben eltérnek egymástól, igy azokkal külön-külön foglalkozunk jelentésünkben. A németajkú lakosság helyzete; 15 községben élnek német ajkú lakósok. Évszázadokra nyúlik vissza, a betelepített német ajkú lakosság története. A Német ajkúak a bu<ffai szentendrei, monorí, és ráckevei járásban élnek. A német ajkú lakosoknak csökném a fele ipari munkás, vagy alkalmazott. A paraszti foglalkozásúak száma lényegesen nagyobb volt a felszabadulást megelőzően. A kitelepítés és vagyon elkobzás jelentősen csökkentette a német gazdaságok számát, az ittmaradó német ajkú lakosság egy részét pedig az ipar felé orientálta. A felszabadulás előtt a német ajkú munkások közül jelentős számban kerültek ki kiváló müveit szakmunkások és számosan résztvettek a • munkásmozgalom politikai harcaiban, A sváb parasztok jól gazdálkodtak, a középparaszt igen sokan a.kulák gazdálkodás szinvonalán álltak. A felszabadulást közvetlen megelőző években.'nagy számban kerültek a hitleri nacionalista fasiszta fertőzés ala. A^ hitlerista ideológiai és gazdasági propaganda jobb helyzetet igért, és sokszor adott is elsősorban a paraszti és alkalmazotti lakosságnak. A Volksbund és a SS katona szervezés-a becsületes német ajkú parasz ti lakósok körében szedte áldozatait. A német a^ku dolgozók jelentős százaléka ennek ellenére nem vett aktivan reszt a Hitlert kiszolgáló politikában. Éélda erre Dunaharaszti, ahol nem tudták megalakítani a hivatalos szervek felső nyomása ellenére sem a Voksbundot, vagy Vecsés, ahol ugyan kijátszották, formálisan beszervezték a nemet ajkú lakósságot a Volsbunőba, de az a. többszöri kísérletük, hogy a meglévő helyzettől eltérőén uj német iskolát létesítsenek megbukott. A fentiek bizoiyitják, hogy a német ajkú lakosság nem volt mentes fasiszta mételytől, de egyben azt is, hogy téves lenne minden olyan állitás, amely a német lakósokat reakciós tömegnek•akarja beállítani, és ez^el őket az ellenség oldalára akar ja dobni. PL- f k