MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1957. november 4.
Napirend: - 1. Jelentés a szakszervezeti munka helyzetéről. - - Jelentés. 6–13.
f)!ÍTL r ' Jelenté s .' ^ 'J/fi • a szakszervezeti munka néhány kérdéseiről-; Megyénkben a szakszervezeti szervek felépitése a SZOT határozata szerint van,A negyei,területi szervek választott szervek. A TB-ok iparágilag,az 3ZMT területileg fogja Ö33ze a szakszervezeti munkát.Az SZMT-nek 61 választott tagja van és félévenként ülésezik. 17 választott elnökségi tag van.Az elnökségbe a különböző szakmák TB elnökei,valamint a TB nélküli fontosabb üzemek üb.elnökei vannak. /Csepel Autó,Váci Forte,Pilisi Bánya / Az 3ZMT feladata a SZOT alapvető határozatainak ellenőrzése,segitése,a megyei szakszervezeti munka koordinálása,szakmaközi kérdésekben / társadalombiztosítás,kultura / operativ iiányitás,valamint képviselni a megye állami és társadalmi szervezeteiben a bérből és fizetésből élő dolgozók érdekeit,továbbá jogi kérdésekben védelem nyújtása„/az 3ZMT a fent megállapítottakat hogyan tölti be,később lesz róla szó/ Az 3ZMT mellett 13 TB vari,6oo szakszervezeti bizottság, a KPVD3Z,Pedagógus,Orvos és Közalakmazottak vonalán járási szakszervezeti bizottságok vannak.Megyénkben sajátosság,hogy Pestmegyében lévő TB-ok közül nem csak a Pestmegyei üzemekben irányitják a szakszervezeti munkát. Pl. Vasas TB Nógrád,Heves,Komárom, és Szolnok megyében,Vasutas TB 6 megyében,Postás TB 3 me_yében,ÉDOSZ TB 2 megyében,MEDOSZ TB 2 megyében, •^ányász TB-nek mog az ország majd minden megyéjében van üzeme .Emellett még a TB-ok többsége a szakmai.központokban van elhelyezve jelenleg. /1956. okt. óta./ Megyénkben jelentős mértékben van ipari üzem és mezőgazdasá gi üzemeknek is komoly jelentőnegük van./gépállomás..Áh...áll.gazd. erdőgazd.......van./ Sajátosság,hogy az SZMT székhelyétől az üzemek távol esnek,Budapest határán kivül,s nincs székháza,mint más megyéknek.Ez a sajátosság befolyásolja a szakszervezeti szervek és az SZMT munkáját is. Az 1956. okt. 23-1 ellenforradalom a szakszervezeti munkába is törést idézett elő és éreztette hatását.Kommunista szakszervezeti vezetőkot az üzemben a munkástanácsok bojkotálták és többeket az üzemből kitetteko/Pomázi Posztógyár,Dunai Hajógyár./ A megyei és üzemi szakszervezeti funkcionáriusok az ellenforradalom idején többsége becsülettel állta meg a helyét .1956 okt. 23 és nov. -4-e között tartott elnökségi ülésen ugy határoztunk,hOgy a szakszervezeti munkát továbbra is "a munkásosztály forradalmi Pártja irányításával végezzük*A Pedagógus TB kivételével egyetértettünk a szovjet csapatok első beavatkozásával is.A SZOT nov. 1-1 felhívását "független szakszervezetekről" nem terjesztettük.Nov.4-e után a Pártnegyebizottság vezetőivel Horváth és Kovács elvtársakkal tisztáztuk,hogy mi nem vagyunk a Párt politikájától független szakszervezet, és ezt az álláspontunkat hirdettük az üzemekben,valamint novemberben a munkástanács elnökök és üb. elnökök közö3 értekezletén i3.Lzen az értekezleten tudatosítottuk,hogy elitéljük a sztrájkot és az októberi eseményeket ellenforradalomnak nevezzük, valamint a Kádár-kormán: nellett vagyunk.Hatása abban is megmutatkozott ,hogy üb.elnökök több^ge november hónapban belépett az MSZMPbe és segitették a pártszervezetek megalakítás át./Budakalászi Textil, Gödöllői Gépgyár,Csepel Autógyár,MED0SZ TB,Textil TB./
