MDP Pest Megyei aktívaértekezleteinek jegyzőkönyvei 1948-1956

1/43. ő. e. 1949. április 9. • Aktívaértekezlet 21–49. - Napirend: - - Hozzászólások. 36–49.

- 13 A proletárdiktatúra kérdésében az egyil Ívesen jegyezte meg, hogy ezzel a kérdéssel is el bánjunk. 0 azt mondta, hogy a faluban gondoljuk még", beszélünk erről a kérdésről, én azt mondom, hogy falun él kérdésről egyáltalán ne beszéljünk, A városban a proletárdiktatúra kérdése n^gy vonzóerő, mert látják gyakorlati életükben, hogy mit jelent , a falusi ember is helyesli és megérti ezt, azonban olyan hatalmas vonzóerővel rá ez a kérdés nincs* Konkrét kérdésekkel kapcsolatban kell megmutatni a munkás-paraszt szövetség előnyeit a falusi ember számára, hogy gépeket, traktor állomást kap, utakat építünk, kulturális intézkedések stb* így meg fogja érteni és helyeselni fogja, de a proletárdiktatúra az Ü számara nem jelent semmi különösebb vonzóerőt ma még. Az együk elvtársunk itten a papok bevonásáról beszólt. En is beszéltem róla, de világosan megmondtam, hogy igyekezzünk megfelelő módon az arra alkalmasnak látszó papokat megnyerni, hogy húsvétkor nyilatkozzon a béke mellett. Ilyen alkalommal felhasználható az is, amit egyik elvtársunk felhozott, hogy egy kis nyomást gyakorolunk a papra, ez nem erőszakoskodás, ez legfeljebb egy erőszakos érv, de érv. Ez nem jelenti azt, hogy mi most a papokat a választási agltáclóba különösen bevonjuk, mint i azt 47-ben megcsináltuk, hogy ha volt egy-két demokratikus papunk gyűlésről gyűlésre vittük és mutogattuk, de sok hasznunk nem volt benne. Erre ma nincs szükségünk. A kulák kérdéssel kapcsolatban még -felvetette az egyik elvtárs, hogy tisztázzuk ki a kulák, mindjárt elmondott egy példát. Azt hiszem, hogy senki számára nem volt vitás, hogy ez az ember, aki birtok számával nem felel meg a kulák fogalmának, ez kulák. Szavaival, cselekedeteivel megmutatja, hogy ellenség, hogy kulák. Azt hiszem, hogy ha a kérdésben nem látunk valami csudabogarat, minden faluban, minden tanyán az odavalósiak pontosan tudják, hogy ki a kulák. Elvtársak, befejezésül annyit szeretnék még mondani, azokon a szempontokén kivül, amit ón próbáltam az elvtársaknak átadni, hogy a választásban két ilyen helyi súlypont is van, az egyik maga a falu és a falun belül a parasztasszony. Erre a két súlypontra különösen figyelni kell az egész választási munkában, mint vörös vonalként kell az egészen keresztül húzódni. Semmilyen cselekedetünkben egy pillanatra sem feledkezzünk meg, hogy a legjobb erőket, a legfejlettebb agitátorokat a gyenge pontokra, a falukra irányítsuk ós az asszonyok közötti munkára. Az asszonyok között természetesen magukat az asszonyokat kell mozgósítani, azonban mint tudjuk éppen Pestmegyében nem rendelkezünk annyi kommunista asszonnyal, hogy ezt az agitációt kizárólag asszonyokkal vigyük. Igenis az asszonyokhoz lehetőleg menjenek asszonyok, de ahol ez nem lehetséges, nem kell erve szorítkozni. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy mi itt az elvtársakat bizonyos veszélyekre felhívtuk, felhívtuk, hogy ne haggyák a Népfrontot eltűnni a választási munkában. Ne haggyák a Népfront mögött eltűnni a párt vezető szerepét* El ne bízzák magukat, hogy a választást már is megnyertük. Ugyanakkor erre a veszélyre nem azért hivtuk fel az elvtársak f:gyeimét, ho^r ebben a választási harcban valami retteneteset lássanak, a kérdés világosan megfogalmazva ugy áll, hogy tiz százalékkal többet vagy kevesebbet kapunk, de ez a tiz százalék nekünk nagyon fontos. Ezt a tiz százalékot kell biztosi tanunk, hogy a győzelmünk még nagyobb legyen, hogy a belső ellenség ugy érezze, hogy örökre meg van verve és a külső ellenség ugy érezze, hogy ebben az országban nincs támasza és semmi lehetősége. t.