MDP Pest Megyei aktívaértekezleteinek jegyzőkönyvei 1948-1956
1/43. ő. e. 1949. április 9. • Aktívaértekezlet 21–49. - Napirend: - 1. A választással kapcsolatban elvégzendő munkák. 21–35.
Jegysőkönyv. Felvétetett Sudapesten, 1949, április 9-én a Haj Pártba megyei nagyaktlva értekezletén. Jelenranaak: Ssőnyl és 34si elvtársak, a Központi Vesatősóg tagjai, Sebes elvtárs, megyei titkár, a Magyal Bizottság tagjai és a megyéből az aktívák. Sebes elvtárs .megnyitja as értekezletet, üdvözli Ssőnyl elvtársat, a Köspoati Vefetősógtól, a megjelent összes elvtársakat ős a különböző töraegszervesetekből, rendőrségtől megjelenít elvtársakat, lözli as egyetlen napirendi pontot: 1/ a választással kapesoletos elvégzendő munkák, lajd átadja « siót físőnyi elvtársnak, osőnyi elvtárs: Kedves Blvt4rsak! Illat ^ebes elvtárs mondotta, a mai értékes latunk egyetlen napirendi kérdése a válnastáe. Célja as értakesletaek as, hogy as elvtársak itten as előttünk álló választási munkához, választási harehos a legjobb politikai, sservesési szempontokat megkapják és as utána köv tkesső vitában felvessék a kérdéseket, saját szempontjaikat, hogy a vita eredraényeképe% a mái értekesiet eredmáayeképen hozzáláthassanak a választási munka ellnditásáhes, szervezéséhez és Így meg tudjanak felelni Fest megyében, as orsság legnagyobb megyéjének területén is pártunk nagy célkitűzéseinek, "z a válasstás megmutatja azt a váltósáét, amely ebben as orsságbnn as utols4 esztendőkben is, különüsképen as 1947-as válasstás óta végbement, ?,i. ast, hogy itt valóban a sasikásság és a dolgosé parasztság kesében van as orsság vesetésa, hogy itt as ellenségnek már ssava nem lehet, és hogy orsságunk, népünk blstosan, elhatározottan halad a felemelkedés felé, a szocializmus felé, £nnek a választásnak, ennek a szavalásnak as egéss o^sságban ast as eredményt kell kimutatni, azt as eredményt kell kimutatni Pest-negye terül -tén is. Miért volt ssüksóg illvtársaira arra, hogy Pántunk politikai bizottság* kezdeményezésére a Népfront elnöksége a napokban javaslatot tegyen a kormánynak as eddigi országgyűlés feloszlatására és uj választások kiírására. Szükoégessó tette, indokolttá tette est Elvtársaira asa#> körülaóry, hogy az utolsóé, 1947. őszén megtartó 1 1 válasstás óta a helyset as országban, as erővissonyck as országban alapvetően megváltostak és amely parlament* amely országgyűlés nem matatta meg ezt as erSviaaenyekbsi bekövetkezett váltosást, As 1947-ee helyzetnek megfelelő erőviszonyokat mutatja a mai országgyűlés, azonban asóta nem esak abban a tekintetben következtek be dönti fontoüságu változások, hogy az u.n. allenséki pártok, a reakei-s pá tok, Peyer, 3arankevios és u többi kis csoportok a magyar politikai élet asinpadáról eltűntek, hanem abban a tekintetben is, hogy esek a pártok as akkor rájuk szavasó tömegeknek, főképpen paraszti tömegeknek igen jelentős részét, nagy többségét mint támogatót elvesztettek* A 47-es választások óta a magyar demokrácia erői, as orsság kül és balpolitikai helyzetóban beállott erősödés, Mf» szilárdulás kltaosditja ezeket az akkor még Barankoviesékra és Peyorékre szavazó megtévesztett, fór evezetett tömegeket és nagyrészük ma mér a clemokráciáv ről másképe* vélekednek, és a demokrácia oldalára álltak 4t. Az arővlszeayokllyképan beállott alapvető, döntő fontossága változás teszi ssükoégessé, hogy iost már egy olyan országgyűlést hozzunk létra, válasszunk saeg, amely meg felel a ;«g lf ar nép döntő többsége pártállásának, kívánságának ós vtlőban viarzatükrösl as ország belső erőviszonyalt. Asenbaa nem es a körülmény tette elsősorban szükségessé a válasstás kiírásának javaslatba hozatalát* hanem Inkább az a tény, hogy országunk, népünk olyan nagyfontosságú ^eladatok végrehajtása előtt all, amely as orsság és nép további soriának alakulását hoesssu évekre meg fogja szabni és ezekhez, a döntő fontosságú feladatok végrehajtásáhos ki kell kérni a nép, a dolgosé imgyar nép, a munkások és dolgozó V