MDP Pest Megyei aktívaértekezleteinek jegyzőkönyvei 1948-1956
1/43. ő. e. 1948. július 5. • Aktívaértekezlet 1–20. - Melléklet: - - Révai válasza a július 5-én tartott aktívaülésen elhangzott felszólalásokra. 16–20.
t_ Radó elvtárshonnan veszi, hogy Bulgáriában ugyan olyan hibák lesznek, mint Jugoszláviában. Ott nyíltan dolgoznak és a Kommunista -p árt vezető szerepe kétségtelen. Ez nem felel meg a valóságnak. Radó elvtársnak abban igaza van, hogy "nem szabad a szövetkezetekkel olyan hibába esni, mint a Jugoszlávoknak. Ebben.a kérdésben Pártunk világosan megmondta az álláspont,] át. Nem változott a Párt parasztpolitikái a. Szabó elvtársnak feleltem* Tudj^lt,hogy demagógiával egyszerűbben megmagyarázhatnánk a he 1 yzetet}& üem szabad, hogy mindenféle rosszat ráfogjunk Titéra, még azt is, hogy soha semm$ köze nem volt a Jugoszláv Kommunista Párthoz, mert ^ok évtizede működik a munkás mozgalomban és ' l Ci 4o óta az országos -.Kommün Is ta Párt titkára; Még nagyobb Így :-a hiba. -kit, a•; j» Isten nagyra emelt, nagyobbat esik. Rákosi ElvtársNatalt beszédében, hogy Jugoszláviában egyik ok az ideig jutásnak'az volt. hogy meg vannak: még a vezetők is ferőzve frakciéz ás okkal. A ~ frakció z ás az,-hogy egy csoport alakul ki és áll az egész felett és nem az elyeket, hanem saj át egyéni érdekelt tekintik elsőnek. ajyik elvtárs szemére veti Tltónak, hogy soha nem volt internacionalista, hanem az ország felszabadításáért harcolt. Tito a háborít alatt harcolt az ország függetlenségéért és ezáltal ő internacionalista, mert együtt harcolt a : Szovjetunióval a német fasiszták ellen. Baj nem ott van, ellenkezőleg, hogy : feladja ezt a harcot és hagyományait és összeszűri a levet az imperializmussal. ;_ ... ' v. Réti elvtárs-említett, egy napot, aki elég ravaszul arról beszélt, hogy mo$t azt történt, hogy beleavatkoztunk a jugoszláv belügyekbe. Írre az a felelet, hogy nyolc demokratikus állam szövetsége azt'jelenti, hogy szövetkeztünk a másik állammal és odamegyünk, ahol baj van. Nem az állam szól bele a másik állam ügyéit>e$ hanem az egyik ért a másik jártéba. Nem csak most történt Ilyen bírálat, mert volt p'lda arra, "hogy. sok más .-pártot bíráltak, mért a .jugoszlávok Is gyakoroltak kritikát Tranciaorszfegal és Olasz országai szemben. Sarkad! elvtárs felveti, hogy a Tájékoztató iroda határozatában arról --"-'van sz°, hogy már engedményeket tettek az imperializmusnak. A Tájékoztató Iroda határozatában nem az'van, hogy engedményeket :tettek, hanemha nem akadályozzuk meg folgnak, tenni engedményeket. A balkáni szövetség azt jelenti, hogy a bulgárok $3 a .jugoszlá<ok. egy föderációban egyesüljenek, mint annakidején mi Ausztriával. Nem rossz, de ma helytelen dolog, mert a Szovjetunióval szövetséges viszonyban £13 Bulgária és a Szovjetunióval é'gyre ellenségesebb Jugoszlávia egyesülése nem lenne helyes, Ebben a balkáni unióban van egy bizonyos mozzanat, hogy a jugoszlávok külön szemétdombot akarnak teremteni, ahol csak ők lesznek a kakasok, függetlenítsék szövetségüket a békeszerető demokratikus nemzeteknek a szövetségétől. Igaz, hogy Bulgáriában, sokan foglalkoztak ezzel a tervvel annak Idején demokratikus és forradalmi emberek képviselték ezt .az ügyet. Azonban tudni kell,.bocy a'-'-or még a régi rendben ' Bulgária és Jugoszlávia, mint kutya és macska ál 1 ottak egymással szemben. &mi"az albán kérdést Illeti a jugoszlávok rá akarják kényszeríteni saját politikájukat, katonai, gazdasági és egyébb szakértőket küldtek irányítani . Ezzel magyarázható áz, hogy az albán K 0 munista Párt hozott egy olyan határozatot, hogy gyarmatosítás 1 politikájukat nem folytassák nemcsak a Párttal, hanem az állammal szemben sem. Radics elvtárs azt kérdezte, hogy igaz-e, hogy Tito a parasztokat akarja -hatalomra juttatni, mert ha Így van nem Is olyan nagy,baj,, ve.^y pedig ha nem igaz a polgárokat, vagy a kapitalistákat támogatja. Erről a doiggrél elég világosan,, érthetően b szeltem. Látszólag a parasztságot igyekszik hatalomra jutattni, de végső soron a parasztságon keresztül a burzsoáziát, a birtokos osztályt juttatta hatalomra, mert a parasztságot nem lehet megienni az állam .egészének anélkül, hogy ezt a parasztságot ne a munkásosztály vezesse és ha a munkásosztály lemond erről a vezető szerényről, akkora birtokos osztály vezeti* Látszólag'azt csinálja, hog~ r a parasztság legyen az alapja a Jugoszláv demokráciának, de ezen
