MDP Pest Megyei titkársági üléseinek jegyzőkönyvei 1949-1952

1/41. ő. e. 1950. január 23. • Titkársági ülés 90–182. - Mellékletek: - - Kiértékelő jelentés a január 18-án tartott termelési értekezletről. 134–136.

Kiértékeld jelentés. Á január 18*án tartott termelési értekezletről* ^5?**^C, Az értekezleten resztvettek az Üzemi háromsz^^s^ma iizemi pártszervezeteink propagandistái, városi és járási pártbizottságok titkárai, Sz.O.T. és &IÜLSZ, képviselője. Az értekezlet célja

; A sztálini műszak kiértékelése, az üzemi pártszervezetele munkájanaí megtárgyalása, a további feladatok meghatározása. A beszámoló a sztálini műszak kiértékelésébői vonta le a következtetést a további teendőkre, A sztálini műszak előkészítése jő volt, a Párt, a szakszervezet és a műszaki vezetőség szorosan együttműködve a népnevelők és bizalmiak mozgósításával a műszaki vezetőség bevonásával jó munkát végzetU Megállapítható viszont az,hogy a tervszerű munka csak a sztálini miiszakra korlátozódott. A sztálini műszak eredményei azt bizonyítják, hogy az üzemi párttitkárok egyes alkalmakra aktivizálni tudják a pártvezetőséget,de a folyamatos munVát nézve üzemi pártszervezeteink vezetősége nem állja meg a helyét.A vezetőség tagjainak ideológiai képzettsége alacsony, éppen ezért az egyes nagyoob kampány kivételével nem érzi át,hogy milyen döntő szerepe van az üzem életében* Az üzemi pártszervezetek gyengeségét igazolja a lemaradás a pártépités terén. A tag- és tagjelöltfelvétel nem tartott lépést a termelési eredményekkel.Pártszervezeteink vezetősége nem foglalkozott tervszerűen a pártonkívüli dolgozóknak a Pártba való bevonásával.Az értekezlet tanulsága alapján meg keli vizsgálni az üzemi pártszervezetek vezetőségeit és fiatal, termelésben kitűnt dolgozókkal kell felfrissíteni* ÍLáLsérJ-ta^ok. de főleg a vezetőség oktatását újra át kell szervezni és az oktatási hatékonyabban ellenőrizni ./Az üzemekben a Droaaíigjfüa munkát fokozni kell, az üzemi propagandistákat és népnevéloxl* TeToéőket városokban és járásokban összevont értekezleten kell kioktatni a konkrét feladatokról. Izeknek az értekezleteknek az előadója na elvontan ismertesse a propaganda munka szükségességót. hanem konkrétan mutasson rá a jó propaganda munka és a többtermelés közötti kapcsolatra, Kitűnő példa erre a osepel Autógyár propagandistájának Császár elvtársnak a felszólalása, aki igen szemléltetően vázolta

t nogy egyes esetekben a jó propaganda munka hogyan emelte a termelési. Az értekezleten általában kevés sző esett az oktatásról és kevés szó esett a felszólalásokban még mindig a pártvezetőségek munkájáról. Az értekezlet felszinre&hozta, hogy Pártbizottságaink a termelést nem tekintik központi kérdésnek, egyeiJLftiL-iarási,vagy városi,.párttitkár nem szólalt feli A felszőlalásokooT meg lehetett álla )itani,hogy egyes üzemekben a legelemibb kérdések sincsenek megoldva /Bélésszővő, párthelylség/ Ha pártbizottságaink egy keveset is töröanének az üzemekkei, ezek a kérdések nem ve'tődtek volna fel. Az értekezlet ugyanakkor megmutatta azt is,nogy ha a M.B. általánosan nem is de az osztályok a termelési kérdéseket még miniig csak az ipari termelési osztály reszortjának tekintik. Az értekezleten csak az oktatási osztály volt elejétől-végig képviselve. lem volt ott pll a propaganda alosztálytól Varga elvtárs,kinek munkája nagy részét az üzemi propagandával kellene töltse, a káderosztályrol Henci elvtárs csak a referátumot hallgatta meg. A szervezési osztályról Kovács elvtárs is csak azért volt ott,mert személyesen ártementem. Az osztályvezető senkit sem küldött az értekezletre.A politikai referensnek is ott