MDP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1954. november 22. - 1954. december 27.
1/39-i. ő. e. 1954. december 6. • Párt végrehajtó bizottsági ülés 46–111. - Mellékletek: - - Brigád kiegészítő jelentés a Csepel Autógyár igazgatójának beszámolójához. 91–106.
A Hajtóműgyár gazdasági; vezetése szerint az is előfordul, hogy 11 jó tervértékü "alkatrészekből 2 évi készlet sem ritkaság félkész áru formájában. • : . Az ilyen kószlethalmozás semmiesetre sem szolgálja az anyaggazdálkodási helyzet enyhülését. A g y árvezetés ugyanakkor az anyaggazdálko dásra vonatkozó kormányhatározatoka t sem tarto tta be. Az anyageíszambltatás' annak ellenére,'hogy az -.anyagnormak ki voltak dolgozva, 1954-. júniusáig nem folyt, A június óta bevezetett anyagelszámoltatási rendszer azonban laza követelményeivel / 5 - lo $-os "türelmi" eltéréseket engedélyez / nem vezetett ezideig komolyabb eredményre, A gyárban a hulladékanyag célszerű felhasználása nincsen biztositya és a célhulladékgazdálkodást " megfelelő raktár hiányában u nem szer—- vezték^meg. Pedig csak a Járműgyárban havonta 16 % az import faanyagból keletkezett célhulladék és vgggonszámra kerül hengerelt acélanyag / r még elektro is / és drótanyag a hulladéktemetőbe. "--*.. A technológiai fegyelem megsértéséből adódó anyaggazdálkodási ' problémákról a minőség elemzésével kapcsolatban külön lesz szó. Egyébként a gyár gazdasági vezetésének a helyes anyaggazdálkodással szembeni nemtörődömségét tükrözi az igazgatói jelentós is, amikor azt mondja "/ 1 oldal /, hogy " érthetetlenül " - de. tudomásulvették a Tröszt olyan utasitását, "hogy kupoló szürke öntvény helyett elektro-szürkét használjanak 2-3-szors beszerzési áron. / elektro öntés országosan szűk kapaóitás !íl / Ez nem mutat sem harcosságot, sem gazdaságosságra törekvést az anyaggazdálkodás területén, .••..'" Mindezek alapján a brigádnak az a megállapítása,, hogy o: gyár gazdasági .vezetés e, a tárgyalt időszakban teljesen kifelé ford u lt az , a nyagproblemakkal kapcsolatban és benn a gyárban a szükségszerű ' minimalis intézkedéseket sem tette meg az ütemes termelés anyagellátottsági feltételeinek megteremtésére és'az anyaggazdálkodási ós anyagtakarókÓssági fegyelem kialakitására. 2./ A bér?- és létszámgazdálkodásban súlyos szabálytalanságokat es törvénysértéseke t követnek el a gyárban ; Az anyaggazdálkodási fegyelem lazaságai rendkivül károsan éreztetik'hatásukat a gyár bér- és létszámgazdálkodásában és normafegyelmónek kialakulásában.. Abból a helyzetből kiindulva, hogy az ütemes termelést a gyár, gazdasági vezetése nom'tudja biztosítani, az egész gyárban- ál l ando.sult a hó elej ei munk a nélkül is ég- és ahovégj rohammunka. Ennek visszahatása ugy jelentkezett, hogy a gyárban folyik ugyan a normák folyamatos felülvizsgálása, de azok megváltoztatása, nem. Mindez annak érdekében történik, hogy a hó elején időbérben dolgozó és a lo- 12 %-os átlagos gépállási idővel is terhelt munkás a hó végén a hajrá munkában laza normával szabadon kifuthasson. A „laz a normák következicónyeként az aiián a múnká§bórek 4-8 feji M^I^^Jms^J^]a&2^J^.M. '.tojjSisi,- érték noy^desft tehát a •termelékenység qspkkeno tendenciájú. A műszaki normák bevezetéi. J, Ül. elterjesztése ugyancsak vontatottan megy ós az össznormák közül még a félmennyiséget sem teszik ki. Ez természetoson a technológia '"ós a technika fejlesztési ütemét is tükrözi.
