MDP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1954. november 22. - 1954. december 27.
1/39-i. ő. e. 1954. december 6. • Párt végrehajtó bizottsági ülés 46–111. - Mellékletek: - - A Csepel Autógyár gazdasági vezetésének jelentése az 1953. január 1-jétől 1954. szeptember 30-ig terjedő időszakról. (1–15. melléklet) 54–90.
'-< $ — Önköltségi .•hányadban.még tized ezrelékben som fejezhető* ki. Sajnos, döntőbizottságigyakorlat, szinte .lehetetlenné teszi,hogy a kohászattal szemben j?ogos kötbér '"igényeinket érvényesíthessük,ezzel szemben az export szerv egy-ögy kisertékü alkatrész kifogásolása miatt igényt tart és kielégítést is nyer a teljes gépkocsi értekének 10 ?3-ára, A vállalat"? szervezeti téren megtett intézkedései és ezen intúzkűdések' végrehajtásának biztosítása lehetővé teszi a nép vagyonának megvédését* Szí az Állami Ellen(5rzési -Központ ez irányban történt legutóbbi viasgálata is lerögziti. Ennek ellenére előfordult lopásokat ügyészségi útra tereltük. . • * '• Az árrendszer kihatását az önköltségre a 12.$z, melléklet mutatja. Különösen a 413-as diesel motor,valamint a 300-as benzines tgk ára lőtt igen alacsonyan megállapítva. Ar^giokoltségek fajsúlya a bruttó termelési költségvetésben 29 % körül mozog,a tehergépkocsik költségében 23 %+ a motoroknál pedig 21 fa átlagosan a regiekoltségek aránya. Regieanyagokra és fogyószerszámokra statisztikai alapon normákat dolgoztunk ki. Hiányzik a regie-költségeknek UCÜ,funkciók szerinti elemzése, ^i.íind a műszaki,mind az adminisztratív átlagbérek 1953 «I.ne gyedéhez viszonyítva 1954 .III,negyedéig emelkedtek. Az adminisztratív átlagbérek 11.4 $-os,a műszaki átlagbérek 11.2 c /i-os emelkedést mutatnak. .Megjegyezzük,hogy ezen időszakra esett a rendelet szerinti- műszaki és adminisztratív bérrendezés. /15.sz.melléklet./ A munkáslétszám közvetlenyill.közvetett megoszlása a vizsgált időszakban alapvet"en nem változott. 1953*1,negyedéhoz képest a közvetlen létszám 1*2 fi-kal nó'tt csupán. Meg kell jegyeznünk,hogy a vállalati szinten mért közvetett létszámba önálló rogieüzemeink létszáma is beleszámíts /Szerszámgyár, Service, Szolgáltató-üzemek,Karbantartó-üzem,Térüzem/. Olyan szervezettségű vállalatnál,mint Csepel Autógyár feltétlenül indokolt lenne a Szerszámgyárnak és a Karbantartó üzemnek önálló, produktív gyáregységenkénti kezelése,hasonlóképen az HM Müvekhez. ' A selejt és minőség elemzésénél a Szerszámgyár szűk kapacitására már kitértünk. Ennek okát abban látjuk,hogy eltérjen a más hasonló nagyságrendű vállalatuk Szerszámgyárától /B.M,Müvek Szerszámgyára/, ezen üzemünket nem ismerik el produktív termelőüzemként,annak ellenére,hogy az ATIT vállalatai számára kapacitásának egy bizonyos részét lekötik. Anyagellátás tekintetében kiemelt üzemenként felettes hatóságaink nem fogadják el,aminek következménye,hogy anyagkeretet részére évek óta nem biztosítanak, A kiutalási hiányok a speci^Als gyártóeszközök előállítását teszi lehetetlenné,ami a további gyártást is veszélyezteti. Vásárolt és saját gyártású szerszámfelhasználásunk negyedévenként 77*5 millió körül mozog ? amely összes ráfordításainknak: kb 4 a k-éX teszi ki.ii.% előzőekben már lerögzített kapacitáshiány, valamint az anyagkiutalás elégtelensége a megfelelő szerszámozás és készülókezés fejlesztést a szükséges színvonalon nem biztosit ja. Itt kell még megjegyeznünk r.zt Is 3 hogy az önköltségi tervek nem teszik lehetővé,hogy a gyár beindítása óta elhasználódott gyártóeszközök második garnitúráját az elkövetkezendő gyártási időszakra biztosithassuk,mert ennek, regiétorhét az önköltség nem birná el, a gyár energiagazdálkodása,illetve energia felhasználása az előirt menetrend szerint íöAténik,annak teljes kihasználásával. Az elektromos un^rglakorlátozások a vállalat termelését - különös tekintettel a döntő mértékű export-arányra - alapjában veszélyeztetik. A gyár által megépített szükségeromü a korlátozás-3ilépcsojéig a kiesést pótolni tudja. £*
