MDP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1954. november 22. - 1954. december 27.
1/39-i. ő. e. 1954. december 6. • Párt végrehajtó bizottsági ülés 46–111. - Mellékletek: - - A Csepel Autógyár gazdasági vezetésének jelentése az 1953. január 1-jétől 1954. szeptember 30-ig terjedő időszakról. (1–15. melléklet) 54–90.
... 2 Anyagmegtakaritás végrehajtásánál vállalatunk árt már el erediaónyt az egyéni megtakarítási számlák, "Gazda mozgalom" ás a locioalűS»Abási tervek bevezetésével. 1953.ív".negyedétől kezdve eélhulladék-ratetár felállításával értünk el megtakarítást. Anyagraktározás vállalatúriknál nem kielégítő. Oka ennek koarsserü központi craktárunk hiánya,valamint a raktárgazdálkodás alacsony színvonala* Az elmúlt időszak alatt az anyagelszámoltatási bizonylati rendszer non volt megfelelő. Lényeges javulás ez év Il.negyede Óta mutatkozik,amióta egységenként tételes anyagelsz''r>oltatást vezettünk be. 3*/ A n munka.'--term i eléken.Y.ség és a bérezés elerosése; A munka termelékenységét mindenekelőtt a negyedévenkénti hullánaásols jellemzik. Az egy munkásra esd termelési érték 1953.év első félevéhez képest 1954.elsd félévében 18.1 #-os emelkedést, as egy órára eső termelési érték azonos időszakban 5 $-os emelkedést mutat, k 100 Forint összbérre eső termelési érték /rentabilitási mutató/ azonban fcö&veziftlenül alakult és-a gazdaságos termelés követelményeinek nem felel meg, ezen i&ő alatt 7.9 w* csökkenést mutat. Ezt bizonyltja az-aránytalanul me^növekedett béralapfelhasználás. 1953,elsó* fél*v4ben 10.078 munkavállalónknak kifizettünk 69,5 millió Forint munkabért 502 millió Forint termelési érték mellett, mig 1954.0130 félévében 9,438 munkavállalónak /csökkenés 6.4 $/ 71,361,000 Ft munkabért 2.6 ö /£~os emelkedés/ fizet ttinte ki 474 millió Forintos termelési érték mellett /csökkenés 5*4 #/. Fenti mutató alakulását relatív béralapfelhasználásunk Is mutatja,melyet minden negyedévben -kivétel 1954. II. és III,negyedéve- túlléptünk. 1954, í aiogyedévének relatív béralap-túllépése nagymértékben a téli áramkorlátozásokból adódott. Kedvezótlenül alakult az egy munkás egy napjára es<ő összke'reset, mert a teljes termelés 4 $-os emelkedésével szemben a bér 8.8 $-kal emelkedett. /B.sz.mell./ A prémiumok állománycsoportonkénti alakulását a 3/o,sz.melléklet mutatja. Normaóra szükségletünk 1952-hez képest csökkent,azonban a legalacsonyabb szinthez viszonyítva emelkedett. Az utalványózott normaóra emelkedésének okai egyrészt a minőség emelését szolgáló konstrukciós változások, egyes kereskedelmi áruk és kooperációs tételek gyáronbelüli előállítása, másrészt a gépek leromlásából adódó szükségszerű időnövekedés és részbeni technológiai lazítások,valamint egyes munkáknak időbérből darabbérbe való átállítása. /4sz*mell,/ A technológiának és konstrukciónak rendszertelen változtatása gazdasági eredményeinket károsan befolyásolta. Ezen a téren a 4375.sz,KGM,rendelet gyáronbeliOLi végrehajtása teremt rendet, A fentebb emiitett okokból származó ütemezőtlen termelésnek bérkihatásai, a felhasznált összbér 3 966át teszik ki, Ugyanezen okból származó büntetőkamatok pedig a teljes ráforditás több mint 1 $»-ára rúgnak, Figyelűnbevéve a III.dekád "hajrá"-jából származó selejtnövekedést,megítélésünk szerint csupán a fenti tételek mintegy 2 #-os önköltségi romlást > jelentenek* f A munka termelékenységének emelését elősegítették intézkedéseink: kor- * .-{szerű gyártási rendszerek kialakítása szigethalmi Hajtőmügyárunkban/és ívfotor^yárunkhan a zárt termelési ciklus,illetve szakaszosan folyamatos gyártási rendszer kialakítása. Ezek közül is "a legkorszerűbbnek mosható, a Motorgyár főtengelysora,ahol az anyagmozgatás mechanizálása oldottuk meg. Zárt termelési rendszerek kialakításakor a felszabaduló feprtcitást az üzemek gyáron belüli kooperációja részbeni megszüntetésére fordítottuk. Gyárunkban 1954,márciusáig nem kellő mértékben foglalkoztunk a bér- és nornafegyelem kérdésével. A felülvizsgálatok tapasztalatai alapján el•/•
